A bázis persze a Covid miatt jó magas volt, de mégis szomorú, hogy a kata hiányában sok hazai kereskedő feladta és a rosszabb életszínvonal miatt az emberek is visszatértek a boltokba alacsonyabb árú termékeket keresni, vadászni az akciókra. - írja a Telex

A GKID és a Mastercard felmérte a hazai e-kereskedelmi piacot. A Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű kutatás elsőre igencsak meglepő eredményeket hozott. Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója elmesélte, hogy immár tíz éve kutatják az e-kereskedelmi piacot, ugyanakkor olyan év még nem volt amikor az e-kereskedelem aránya visszaesett volna a hagyományos (bolti) kereskedelemhez képest.

Most azonban ez történt, miközben az e-kereskedelem teljes (online + offline) kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es évben még 10,4 százalékos volt, erről a szintről 2022-ben visszaesett 9,6 százalékra. Maga a nominális érték 2022-ben 1323 milliárd forint volt, amit 77,1 millió rendeléssel ért el a magyar lakosság.

Trendforduló

Az online szektor tavalyi lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent. Míg az első negyedév 23 százalékos bővüléssel zárult (az ok a választás előtti osztogatás), addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedévben – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4 százalékos forgalmi alapú bővülés zajlott le, éves szinten így mindössze 9,9 százalékos növekedés volt mérhető, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.

2022 kapcsán az e-kereskedők eleve szkeptikusak voltak, és a Covid-járvány hullámaival együtt járó hipernövekedést követően visszaesésre számítottak, azonban az infláció, valamint a globális és hazai gazdasági hatások együttese erre csak még jobban ráerősítettek.

2022 második felében – kiemelten szeptembertől kezdődően – a romló életszínvonal miatt érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan jelentősen apadt az árban-minőségben középkategóriás termékek vásárlása.

Az átlagos vásárlási szint is esett

A fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2 százalékkal lefelé húzta az online kosárértékeket (ez egészen extra a magas pénzromlást is figyelembe véve), ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve. 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.

Ezt alávásárlásnak hívják, elkezdtünk olcsóbb termékeket keresni

– mesélte Madar Norbert, a fogyasztói kosát átalakítása a bolti vásárlásoknak kedvezett.

Digitális fizetés

Ami eközben töretlen maradt, az a fejlettebb fizetések növekvő használata. Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője elmondta, hogy az értékkiegyenlítésben a készpénz visszaszorult 27 százalékra (nemrégiben még 60 százalék volt a cash aránya), ezt a fejlődést a pandémia nagyon meglökte.

Ma már a kézbesítőknél is jellemzően van terminál, ez segítette a készpénz visszaszorulását. Most már kétharmad a kártyás fizetések aránya, és egyre jobban terjednek a mentett kártyás fizetések. A piac általában is nagyon sokat fejlődött abban, hogy az utánvétes fizetés és a kártyás fizetés is elérhető, a nagyoknál mindenképpen, a kisebb cégek azonban szegényesebb szortimentet kínálnak a fizetésre.

Jönnek a külföldiek

Sajnos miközben a környező országokban sok a sikeres hazai e-kereskedő, itthon nagyon megerősödtek a külföldi kereskedők, a fogyasztó szemében eleve egyre vékonyabb a határ a belföldi és külföldi rendelés között. Csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve csökkenés lett volna már tavaly. Viszont a magyarok szemében a már magyarként viselkedő, a helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők ugyanolyan vonzóak, például a magyar nevű, illetve a „.hu” kiterjesztésű kifli.hu. A magyarok főleg külföldi cégeket ismernek (eMAG, Alza, AliExpress), a tisztán magyarok ismertsége már eléggé le van szakadva (közülük például a Pepita, a Bookline, a Játéknet említhető meg)

Ami azonban nagyon szomorú, Magyarországon szűkül a kínálat, 32 ezer webáruház működik, a Covid alatt rengeteg webshop nyílt, sok kereskedő vágott bele, de immár visszaesett a kereskedői nyitottság, 2023 májusa és 2022 májusa között 4 százalékkal csökkent a számuk, hiszen rengeteg kereskedő kiesett a katatörvény módosításával, számukra már nem volt fenntartható a működés.

Csak összehasonlításképpen a cseh piacon 70 ezer, a magyarnál jóval kisebb szlovák piacon 50 ezer bolt működik, ez is jól mutatja, hogy azért itthon még nem állt annyira össze ez az ökoszisztéma.

Gyakoriság

Az egy főre eső éves rendelési gyakoriság azonban nőtt, a járvány előtti 12-13 alkalomról, 2023 elejére elérte a 21 online rendelés/fő/év szintet. A fővárosban ez magasabb, 30 körüli, aki pedig rendszeresen használ például élelmiszer-vásárlásra ilyen csatornát, nála 50 is lehet a szám. Mindenesetre többször vásároltunk, mint korábban, csak kisebb költségi kedvvel.

Összességében azért nem mutat jól, hogy euróban a magyar piac 2,7 milliárd euró volt tavaly, ez a csehekkel (8,1 milliárd euró), vagy főleg a lengyelekkel (23,3 milliárd euró) összevetve alacsony összeg.

Érdekes, hogy miközben még mindig 10 milliós országként tekintünk magunkra, egyrészt nem vagyunk ennyien, másrészt ebből a felnőtt vásárlói korban 8 millióan vannak, de csak 6,5 millió ember a nethasználó, és csak 4 millió ember vásárol az online térben. Minden ilyen adatban nagyon le vagyunk maradva regionális összehasonlításban.

Ami a kiszállítás módját illeti, egyre jobban jön fel a csomagautomaták használata, de azért még a házhoz szállítás vezet. Az automaták száma ma már vélhetően 4000 feletti, ebben óriási volt a bővülés, több mint megduplázódtak a GLS, a Packeta, a Foxpost, az eMAG, az Alza és a Magyar Posta hálózatai. (Telex)