h i r d e t é s

A Korán értelmezésének korszerűsítése nem lehetőség, hanem törvényszerű

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

A Korán értelmezésének korszerűsítése nem lehetőség, hanem törvényszerű

2021. január 13. - 20:02

Megmosolyogtató, amikor emberek azzal érvelnek, hogy olvastam a Koránt és abban ez áll, hogy: ….

Olvasni a Koránt nem egyenlő egy krimi vagy akár egy szakirodalom tanulmányozásával. Egyetlen verssor megértése is hatalmas erőbedobást igényel, ha azt helyes kontextusban akarjuk elemezni. És még így is ott a bizonytalanság, hiszen rengeteg áyán még ott az ismeretlenség fátyla. Még nem jutottunk el oda tudásunkkal, hogy megértsünk sok mondanivalót. Lehet, hogy a jövő évszázadai megnyitják az utat azok értéséhez is, melyeket ma képtelenek vagyunk felfogni és erőltetett magyarázatokkal látunk el.
A Korán doktrínáinak (Aqida) és az Isteni rend elrendelésének (Sharia) nem létezik egyetlen, rögzített értése. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy óceánt, amibe minden korban belemerítünk egy kanalat és kiveszünk abból pár csepp vizet. Ez a vízmennyiség jelenti az adott kor doktrínáinak és elrendeléseinek értését. Annak a pár csepp víznek adott korra eső jogi értése a Fiqh. Tehát a Shariát nem értheti senki a maga teljes valójában. Csupán a Shariából az adott korra eső értelmezés, a Fiqh jelenik meg, ami a Sharia egészének csupán egy arra a korra és társadalomra vonatkoztatott töredéke. Ahogy minden tudomány fejlődik, ez az értés is változik. Ennek alapján jönnek létre a doktrínák és jogi értelmezések iskolái, irányzatai, mely nem csupán lehetőség, hanem törvényszerű. Ezeknek kell az adott korba illeszteni az értelmezéseket és választ adni az aktuális kérdésekre. Tehát nem a múlt kérdéseire kell keresni a választ! Egy hadisz arról szól, hogy minden száz évben jön valaki (Mudzsaddid), aki megtisztítja vallást a hitvány rárakódásoktól, hitújításoktól (bida’a) és megújítja az értést:

Abu Hurayrah tudósítása:
A Próféta (béke reá) így szólt: „Allah minden száz év elteltével elküldi az Umma számára azt, aki megújítja vallását”.
Abu Dawud megjegyzése: „Abd al-Rahman bin Shuriah al-Iszkandarani szintén átadta ezt a hagyományt Shrahil-ra hivatkozva”.
Fokozat: Szahih, autentikus (Al-Albani)
Forrás: Szunan Abu Dawud 4291

A hadísz nem az Awliya Allahról (azokról, aki Allah szemében legelől állnak) szól, hanem azokról a tudósokról, akik valamilyen idzstihádot (törekvést) hajtanak végre a hit értésének megújítására, akár a gyökerekhez való visszatéréssel, akár új megértéssel/értelmezéssel, vagy bemutatva azt, ami rossz volt a múlt hitgyakorlatában. Ez jelenthet rámutatást olyan téves értelmezésekre, amelyekkel az emberek hibásan kötelezték el magukat, vagy hiányokra, melyeket nem vettek figyelembe. Tehát a „megújítás” -nak a kontextusból kivéve sok jelentése lehet, de a hadísz értelme az, hogy minden 100 évben lesznek olyan tudósok (nem feltétlenül egyetlen tudós), akik megújítják a vallás értését. Egyszerűbben szólva ez azt jelenti, hogy Allah tudósokat vagy ismeretekkel, útmutatással foglalkozó embereket küldi az Umma számára, akik minden alkalommal visszavezetik az embereket a helyes útra, amikor többségük letért arról.

Néhány ilyen „megújítónak” tekinthető tudós:

  1. 'Omar ibn' Abdal 'Aziz kalifa a Hidzsra első századának végén.
  2. Imám Shafi’i (második század)
  3. Ibn Szaridzs (Shafi’ita) és Al-Asha’ari (imám Asz-Szuyuti versében arabul említi a “megújítókat” Wikipedia). At-Tahawi (Hanafita) és imam Niszá’i szintén említést tesz alKulayni-ról, a síita hadisz tudósról (harmadik század)
  4. Al-Baqilani (Malikita), Abu Asz-Szu’luki (Shafi’ita) és Al-Iszfiryani (Shafi’ita), továbbá AszSzuyuti verséből idézve al-Qadir Billah kalifa, Al-Khawarizimi (Hanafita), Al-Hakim Nishapurból és Ibn Hazam. (negyedik század)
  5. Al-Ghazaly (ötödik század)
  6. Fakhr al-Din Ar-Razi, Ar-Rifa’i (mindketten Shafi’iták) (hatodik század)
  7. Ibn Daqiq Al-’Eid (Asz-Szuyuti versében szerepel) és Ibn Taymiyah. A Wikipédia megemlíti Ibn Arabit és a szúfi Al-Chichtit (hetedik század)
  8. Al-Balqini, Zayn al-Din Al-’Iraqi (mindketten Shafi’iták, Asz-Szuyuti versében fellelhetők). A Wikipédiában még szerepel Hadzsar Al-Aszqalani (nyolcadik század)
  9. Dzsalal Ad-Din Asz-Szuyuti (kilencedik század)
  10. Ar-Ramly (tizedik század)
  11. Szirhindi, Shah Walliullah ad-Dahlawi és Abdullah Ibn ’Alawi Al-Haddad (tizenegyedik század)

Még két másik lista található az Arab Wikipédiában itt és itt, melyek szintén a megújítók neveit közlik. Angol Wikipédia oldal is tartalmaz megújítókat: https://en.wikipedia.org/wiki/Mujaddid
A megújítókra vonatkozó fatwa forrásként az Islamiqa #153535 és az islamweb #74655 (arabul) oldalakat közlöm.

További részletek az 1.5 fejezetben az „Iszlám gondolkodási iskolák” és 2.3.7. fejezet „Fontosabb jogi iskolák” cím alatt olvashatók.

A tudósok körében egyetértés van abban, hogy a muszlimok 100 évenként letérnek az egyenes útról. Erre is utal a hadisz. Sok hamis újítás (bid’ah) rakódik a vallásra. Ezért Allah mindig küldött valakit, aki a Korán és a Szunna eredeti értésének szellemében nevelkedett. Ez a személy a korszak embereinek világítótornya.
Át kell értelmeznünk a „Wali ul-Allah” kifejezést, mert sajnos sokan személyes előnyükre használva, visszaéltek vele az idők során. Az igazi Wali ul-Allah az valaki, aki úgy engedelmeskedik az evilágon Istennek, hogy eközben mind a deen (hit), mind a dunya (evilág) dolga összhangban áll össze kezei között. Nem befolyásolja a világi vagyon vagy hírnév. Csak maga és családja fenntartásán belül érdekelt az anyagi világ dolgában. Minden, amit Allah örömére tesz, a Koránon és a Szunnán alapul.
Nagyon sok ilyen ember volt a múltban, nagyon kevés van a jelenben és még kevesebb várható az elkövetkezőkben.

A fentiek fényében kérdezem: mit ér az a rengeteg Iszlám konferencia, megbeszélés, amit szinte egymással versengve rendeznek meg hatalmas költségeken az egyes iszlámnak mondott országok?

Címkék: