Azonnali hatállyal felfüggeszti a kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást - közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden. A közlemény egy bizonyos "börtönbiznisz" megállításáról ír, ami létét a kormány bizonyítékokkal meg sem próbálta még alátámasztani. Mégis azt állítják, többmilliárdos pénzügyi iparágról van szó. A Magyar Közlönyben megjelent határozat azonban visszafogottabban fogalmaz:

a Kormány álláspontja szerint a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel.

Ami az áldozatokat illeti, a kártérítésként kifizetett összeget valójában a legtöbbször ők és családtagjaik kapják: a magyar törvények szerint a megítélt pénzből mindenekelőtt a végrehajtó levonja az elítélt áldozatainak járó kártalanítást. Arról pedig a Magyar Helsinki Bizottság közleményben írt korábban, hogy tudomásuk szerint az eddigi 12 ezer kártérítési ügy egyikében sem kapott pénzt egyetlen civil szervezet sem. Ebből az következik, hogy a Fidesz-KDNP hazugságot állított abban a közleményben, amiben a "Soros-hálózat" "dörzsölt ügyvédeit" teszik felelősség a "börtönbizniszért". A "nyerészkedő" ügyvédek emlegetése a Magyar Ügyvédi Kamarának is sok volt, az uszítást hétfőn a leghatározottabban visszautasították.

Az állítólagos felfüggesztés az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált határozat alapján a gyakorlatban azt jelenti: a kormány felhívja Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy

• a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig húzzák el a megítélt kártalanítások kifizetését; és
• Vargáék vizsgálják felül a szabályozást, majd jelentsenek az eredményeikről.

Nincs szó tehát arról, hogy a kormány a jogerős bírósági ítéletek ellenére is megtagadna a kártérítés kifizetését, csak addig húzzák, amíg lehet. Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd az Indexnek azt mondta, hogy

a kormányhatározatban szereplő mondat pontosan azt jelenti, hogy a minisztérium a határidő végén fog fizetni, ami eddig is a gyakorlat volt.

A megjelent kormányhatározat alapján a leghatározottabban azt mondhatjuk, hogy nem függesztették fel a kifizetéseket - mondta Karsai.

A szabályozást, ami a túlzsúfolt, rossz börtönkörülmények miatt lehetővé teszi a kártérítés fizetését, ugyanolyan hatalmi önkénnyel vezette be az Orbán-kormány, mint ahogy most felszámolhatja. Korábban a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf emlékeztetett arra: a kártérítés fizetését lehetővé tevő módosítást a Fidesz terjesztette elő 2016-ban, majd a kétharmad szavazta meg.

Közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt is hangsúlyozza: "a társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak". Ez rávilágít a döntés egy másik problematikus pontjára: a büntetés-végrehajtást a megtorlás eszközeként állítja be. Holott az szólhatna a rehabilitálásról, azaz hosszú távon a további bűnelkövetések megelőzéséről is.

A közlemény csak az áldozatok igazságérzetét emlegeti. Arra nem tér ki, hogy a kormány pontosan mit is vár a döntéstől, ami leginkább talán arra alkalmas, hogy - a gyöngyöspatai romáknak a szegregációért megítélt kártérítés elakasztásával együtt - esetleg egymásnak ugrassza az ellenzék jobboldali és liberális szavazóit. (nepszava.hu)