h i r d e t é s

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

2018. december 17. - 08:45

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, űrnagykövet és még számtalan más.

Forrás: Facebook/Balogh Sándor BS

Balogh Sándor portré a G7 portálon.

Balogh Sándor tempóját még sok ezer Facebook-követőjének sem lehet egyszerű követni. Bejegyzései alapján idén nyáron egy hónap alatt megjárta Tenerifét, Rómában kezet fogott Ferenc pápával, élőben nézte meg a foci vb egyik elődöntőjét Oroszországban, fotózkodott Orbán Viktorral Tokajban és még arra is jutott ideje, hogy átadja a kupát a Világliga budapesti szuperdöntőjét megnyerő montenegrói vízilabdásoknak.

Azonban ezek is legfeljebb felvillantják azt, hogy mennyi mindennel foglalkozik a szerencsi származású vállalkozó. Több száz vállalatból álló céghálót vezet, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. legfőbb döntéshozója, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnöke, a külföldi kereskedőházak ötletgazdája, pálinkafőzéssel próbálkozik Ugandában, hozzá kötődik a százezrek által követett Középsuli websorozat, valamint több alapítvány és egyesület is.

A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik.

Ez a sajátos transzparencia vállalkozásbirodalmát is jellemzi. Balogh Sándor ugyanis lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Hiába épített fel egy bonyolult, nehezen átlátható cégbirodalmat, azzal egyáltalán nem foglalkozott, hogy ezt ne lehessen hozzá kötni. A vállalkozások az esetek jelentős részében nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek.

Balogh Sándorról májusban is írtunk. Akkor azt mutattuk be, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve korábbi házastársa, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásába, akit nem sokkal azelőtt neveztek ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek. Már abban a cikkünkben is jeleztük, hogy a döntő többségében Balogh Sándor céghálójához köthető társaságok több százmillió forinttal károsították meg az államot. Ezt követően részletesen bemutattuk, hogy hogyan működött a Balogh Sándor testvére, Balogh Péter érdekeltségébe tartozó hálózat, amely több milliárd forintnyi kárt okozhatott a költségvetésnek ismertebb vállalatok közreműködésével.

A Balogh Sándorhoz köthető cégek tehát óriási károkat okoztak a magyar államnak, ő ennek ellenére nemcsak folyamatosan keresi a feltűnést (elsősorban) az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon, hanem a magyar állam is számtalan módon segíti karrierjében. A hozzá kötődő szervezetek több alkalommal kaptak tízmilliós támogatásokat állami vállalatoktól, és volt olyan érdekeltsége, amely milliárdos értékben nyert közbeszerzést. Emellett egy állami cég lényegében legfontosabb döntéshozója és a közmédiában is szakértőként szerepelhet. Mostani cikkünkben Balogh üzleti és közéleti tevékenységét mutatjuk be. 

A kettétépett ötszázas

Balogh Sándor Szerencsről származik, szülei ismert és elismert pedagógusok voltak. Az 1962-ben született Balogh a nyolcvanas évek közepén a szovjet elitképzőbe, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe (MGIMO) járt (az intézményről az Index írt korábban). Bártfai-Mager Andrea is ebben az intézményben tanult 1985 és ‘86 között. Balogh Sándor nem végezte el az egyetemet, több ismerőse is úgy emlékezett vissza, hogy hirtelen tért vissza Magyarországra. “Farmerekkel üzletelt, és ezt nem vették jó néven” – mondta a család egyik régi ismerőse, és ezt többen is megerősítették.

Miután hazajött, az apja segítségével tudott elhelyezkedni a szerencsi termelőszövetkezet egyik budapesti melléküzemágában, mivel ebben az időben több vidéki tsz-nek volt fővárosi érdekeltsége. Eredetileg egy évig maradt volna, amíg fel nem veszik a Marx Károly (ma Corvinus) Egyetemre. “Ebből adódóan gyakorlatilag semmit nem csinált, csak papíron volt tsz-tag” – idézte fel egy akkori ismerőse, aki szerint végül mintegy három évig maradhatott állományban.

Végül Baloghot felvették a Közgázra, de ahogy egy korábbi interjúban mondta, “ott nem időzött túl sokáig”, mivel beköszöntött a rendszerváltás és 1989-ben megalapította az első vállalkozását. A műszaki cikkekkel kereskedő, később országosan ismertté váló Balox nevű cég alapítói között volt testvére, Péter és Bártfai-Mager Andrea is (a Balox-szal és ezzel az időszakkal a következő cikkünkben foglalkozunk részletesebben).

A kilencvenes évek alapvetően a Baloxról szóltak, de ezzel párhuzamosan Balogh Sándor elkezdett kiépíteni egy egyre terebélyesebb céghálót is. “Olyanokban látta meg az üzletet, amelyben más nem. Egyszer azzal dicsekedett, hogy vett egy elképesztő méretű gyufakészletet, és milliókat keresett rajta” – mondta egy akkori ismerőse, aki szerint testvérével közösen magnó és vhs-kazettákkal is üzleteltek.

Szerencsen már a kilencvenes években is luxusirodában dolgoztak, drága autókkal jártak, ami “nagyon nagy dolog volt”. A kétezres években olyan irodája volt, ami a “Mol-vezérnek is megfelelt volna”. “Hatalmas helyiség, 70-80 négyzetméteres, középen egy nagy tárgyalóasztal, húsz bőrfotel, és minden székhez csatlakoztatva egy laptop” – mesélték. “Sanyihoz bejutni nagy dolog volt, ha valakinek sikerült, akkor a többiek csak nézték az iroda előtt, hogy ki ment be és mennyit volt bent” – emlékezett vissza egy korábbi alkalmazottja.

A Balogh testvéreket mindenki ismerte Szerencsen, és számos történet kering extravagáns életmódjukról. Az egyik anekdota szerint Balogh Sándor úgy fizette ki 250 forintos hajvágását a fodrásznál, hogy kettétépett egy ötszázast, és odaadta az egyik felét. Később, hogy kiegyenlítse a tartozását, az egyik emberével elküldte a szétszakított papírpénz másik felét is. “Nagyon link, seftelő gyerek volt, nem volt türelme magolni, vizsgázni” – mondta róla a család egyik régi ismerőse.

A kilencvenes évek második felében azonban elkezdett rogyadozni a Balox, és a Balogh testvérek büntetőügyekbe kerültek (amelyről következő cikkünkben fogunk részletesen írni), és ezek visszavetették megbecsültségüket. “Ha itt van, akkor sem nagyon mozog a városban. Szégyenérzete van, mert itt tudják, hogy ő kicsoda” – mondta egy ismerőse (Balogh Sándor most már Budapesten él, de gyakran tér vissza Szerencsre). Szerinte népszerűtlenségét az is mutatja, hogy indult a (Szerenccsel összeolvadt) Bekecsen a 2006-os önkormányzati képviselői választáson, de még a testületbe sem sikerült bejutnia, hiába volt komoly ismertsége.

További részletek a G7 cikkében >>