Ha tényleg ez történne, akkor az ország egyik legnagyobb kapacitású ilyen létesítménye esne ki. Épp akkor, amikor tényleg komoly szükség lenne rá, és még pénzt is hozhatna. Nem csoda, hogy szakmai körökben elég nagy az ellenállás: úgy tudjuk, hogy az állami tárolócégnél is ellenzik a döntést. - írja a G7

Párnacsata

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október elején egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a kormány különböző gázpiaci akciókkal próbálná csökkenteni a forintra nehezedő nyomást. Ennek egyik eleme az volt, hogy halasztott fizetésben egyeztek meg a Gazprommal, aminek értelmében az orosz importgáz bizonyos ár feletti részét nem azonnal, hanem több évre eltolva fizetné ki a magyar fél. A másik része pedig arról szólt, hogy az állami tulajdonban lévő hajdúszoboszlói földgáztárolóból letermelik az úgynevezett párnagáz egy jelentős részét.

A párnagáz tulajdonképpen ugyanolyan földgáz, mint amit kereskedelmi céllal helyeznek el a tárolóban, csak éppen technikai-technológiai funkciója van. Ennek a gázmennyiségnek a feladata, hogy fenntartsa a szükséges nyomást a földalatti létesítményben, és így biztosítsa, hogy a felette lévő úgynevezett mobil (kereskedelmi) gázmennyiséget ki lehessen onnan venni (ki lehessen tárolni). Magyarul a tároló akkor sem teljesen üres, amikor a hivatalos adatokból ezt látjuk, csak éppen nem kereskedelmi célú, hanem ilyen párnagáz van benne.

A tárolókban lévő párnagáz mennyisége ráadásul egyáltalán nem elhanyagolható. Nagyjából megegyezik azzal, amit mobilgázként rátölthetnek erre. Sőt, Hajdúszoboszlón még több is: a kelet-magyarországi város tárolójában hivatalosan 1,6 milliárd köbméter kereskedelmi célú földgázt lehet elhelyezni a benne lévő 2,2 milliárd köbméternyi párnagázra.

Nagy Márton bejelentése alapján ebből 800 millió köbmétert vennének ki. Ez laikus szemmel nem tűnik feltétlenül soknak, ám szakértők szerint egy ilyen mértékű párnagáz-letermelés már teljesen használhatatlanná tenné a tárolót. Erre többen szinte azonnal felhívták a figyelmet, a bejelentés azonban valószínűleg így sem váltott ki akkora visszhangot, mint akár a Gazprommal letárgyalt halasztott fizetés.

Bevált trükk

Ennek több oka is lehet. Az egyik biztosan az, hogy a kormányzat nem először kezd el ügyeskedni a párnagázzal. Bár a letermelés komolyabban eddig csak egyszer, 2013-ban merült fel, egyéb tranzakciókra előtte, és azóta is volt példa a papíron érinthetetlen gázmennyiséggel. A párnagázt technikai okokból is rendszeresen cserélik, tavaly pedig egy részét kölcsönadták a lakosságot ellátó szolgáltatónak.

Ezeknek a lépéseknek* pedig szinte minden esetben egyszerű számviteli okai voltak: a tranzakciókkal ugyanis javítani lehetett a bevont cég és végső soron az állami energiaóriás MVM-csoport nyereségét. Márpedig erre most is szükség lehet, hiszen a lakosságot ellátó és a tárolókat is kézben tartó MVM az elszálló gázárak miatt biztosan komoly veszteséget kénytelen elkönyvelni. A kormány – sajtóhírek szerint – már kétszer segítette ki százmilliárdokkal a csoportot, amelynél azonban inkább ezermilliárdos nagyságrendű összeg hiányozhat.

A párnagáz letermelése vagy akár elcserélése ezen úgy segíthet, hogy a tárolókban régóta benn lévő energiahordozót sokkal olcsóbban tartják nyilván, mint amennyiért az elmúlt hónapokban lehetett, vagy amennyiért most lehetne vásárolni a piacon. Így ha ezt értékesíti például a lakosságnak rezsicsökkentett áron az MVM, akkor sokkal kevesebbet bukik rajta, mint ha a piaci árú gázt adná. Sőt, akár nyerhet is.

Az MVM-et, illetve a csoport tárolós cégét, a Magyar Földgáztároló Zrt.-t (MFGT) kérdeztük, hogy milyen áron tartják nyilván a párnagázt, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Az MVM beszámolójából ugyanakkor kiderül, hogy a tulajdonukban lévő párnagáz 2021 végén 122 milliárd forintot ért. A különböző források szerint a négy MFGT-tulajdonban lévő tárolóban összesen 4,2-5 milliárd köbméter párnagáz lehet, amiből 25-30 forintos köbméterenkénti átlagár adódik.

Ezzel szemben az idén a legalacsonyabb tőzsdei ár is majdnem 100 forint volt, a legmagasabb pedig közel 1400.

Persze ez nyilván csak rövidtávú hatás, hiszen valamikor majd a drága gázt is el kell adni, de az MVM-et valószínűleg annyira megborította a gázárak elszállása, hogy ilyen rövidtávon is lehet értelme játszani a készletekkel. Akár még a költségvetési hiány vagy az államadósság csökkentése céljából is. Valószínűleg ezért számoltak eleinte ágazati szakértők közül is néhányan azzal, hogy a letermelés csak egy blöff, valójában a szokásos számviteli trükközést teszi lehetővé a kormány.

Keresik a megoldást

A másik ok, ami miatt szakmai berkeken kívül annyira nagy hullámokat nem keltett a bejelentés, hogy állami részről csak Nagy Márton nyilatkozott, egyértelmű szakértői állásfoglalás nem volt. Így lehetett úgy kezelni a dolgot, hogy ez csak a kormány egy újabb átgondolatlan ötlete, és ahogy 2013-ban, most sem lesz belőle semmi. Ebből a szempontból kifejezetten aggasztó azonban az MFGT-nek az a tervekről szóló közleménye, amit most kérdésünkre is küldtek. Eszerint a cég

több területen is tanulmányokat készít arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehetséges a sűrített levegős energiatárolást, valamint a környékbeli, szén-dioxidban dús földgáz felhasználásával a villamosenergia-termelést megvalósítani, illetve a lehetőségeket kiaknázni. Magyarország tárolókapacitása a tároló más célra történő hasznosítását követően is mind fogyasztás-, mind köbméter-arányosan az unió élvonalába tartozik majd.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy a tárolókat fenntartó cégnél is számolnak azzal, hogy a hajdúszoboszlói létesítményben a jövőben nem lehet majd földgázt tárolni, ezért vizsgálják az alternatív hasznosítási lehetőségeket. Utóbbiak közül komolyabban felmerült, hogy a tárolóba földgáz helyett szén-dioxidot töltsenek. Ez azonban szinte biztosan nem megoldás.

Holoda Attila energiapiaci szakértő a G7-nek azt mondta, bár technikailag ez megvalósítható, a gyakorlatban azonban hiányzik hozzá az infrastruktúra. A szén-dioxidot ugyanis valahogyan fel kellene fogni az erőműben, ahol keletkezik, majd egy vezetékeken el is kellene juttatni a tárolóba. Magyarországon azonban nincsenek olyan erőművek, ahol nagy mennyiségben fel tudják fogni a szén-dioxidot, és vezeték sincs, amelyen el lehetne szállítani. Pár év alatt persze ezt lehetne kezelni, csakhogy ennyi idő nincs: a 800 millió köbméternyi párnagáz letermelését nem bírja ki a tároló, ha másnap nem kezdik el visszatölteni a letermelt párnagázt, akkor a tároló elveszett – fogalmazott Holoda Attila.

Szörnyű időzítés

A tárolót pedig ennél rosszabb időpontban valószínűleg nem lehetne elveszíteni. Az előző hetek elég jól rámutattak, hogy a földgáztárolás igencsak jó biznisz lehet. A G7 a múlt héten írt róla, hogy október végén és november elején tíz-, ha nem százmilliárdos haszonra tehettek szert azok, akiknek volt hova tölteni a piacon azonnali szállításra megvásárolt földgázt. Ez pedig igencsak felértékelte a magyar tárolókat is, amelyek iránt elég élénk volt az érdeklődés az elmúlt időszakban. Rengetegen béreltek volna kapacitást, de ekkor már senki nem tudott, mert a hazai tárolós cégek mindent előre eladtak*.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a tárolókapacitásra ellátásbiztonsági szempontból is hatalmas szükség lehet jövőre.

Most eléggé úgy tűnik, hogy ezt a telet Európa valahogy kihúzza, akár érdemi orosz szállítások nélkül is, de a szakértők már hónapok óta azt mondják: a következő téllel nagyobb gondok lehetnek. Bár elképzelhető, hogy 2023-ban nem sikerül annyi gázt felhalmozni, mint az idén, a tárolói kapacitásokra azonban így is hatalmas szükség lesz, minden köbméter elraktározott gáz aranyat érhet.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindez hosszabb távon mennyibe kerülne. Az MFGT 2027-ig kapacitásai több mint 95 százalékát értékesítette, azaz a hajdúszoboszlói tárolót is előre kibérelte valaki a következő négy gázévre. Ha időközben felszámolják a létesítményt, akkor a cégnek biztosan fizetnie kell valamilyen kötbért*.

Ez azonban valószínűleg csak aprópénz ahhoz képest, amennyibe a környezeti rendezés kerülhet. Az MFGT beszámolójában azt írta, hogy

a teljes tevékenység felhagyása esetén szükséges mezőrekultivációra minden évben előrejelzést készítünk, amely során összehasonlítjuk, hogy a jövőben kinyerhető párnagáz értéke elég fedezetet biztosít-e helyreállítási kötelezettségünknek. Amennyiben azok összege megbízhatóan becsülhető, és arra a fedezet nem biztosított, a beállítandó céltartalék mérlegértéke a várhatóan felmerülő jövőbeli nettó kötelezettségek diszkontált jelenértékének összege.

Magyarul a környék rendbehozatala a párnagáz értékéhez mérhető kiadást jelent. Sőt, annál is több, ugyanis a társaság külön is tett félre 142 millió forintot rekultivációra. Valószínűleg ezért is merült fel, hogy valami másra használják a jövőben a tárolót, így ugyanis ez a kiadás megspórolható, vagy legalább részben eltolható lenne.

Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy információink szerint kifejezetten nagy a szakmai ellenállás a kormányzat ötletével szemben. Úgy tudjuk, hogy az MFGT-nél sincsenek elragadtatva az ötlettől, illetve a hazai földgázhálózatot üzemeltető, Mol-csoporthoz tartozó FGSZ-nél sem örülnek neki.

Kérdés persze, hogy ez a kormányzatot mennyire hatja meg. Megoldást valószínűleg az jelentene, ha a télen nem fogyna el a teljes hazai gáztartalék, ez esetben ugyanis tavasszal könnyedén ki tudna farolni a kabinet az ötletből, legalább egy évre elhalasztva a hajdúszoboszlói tároló kinyírását. (g7.hu)