Uszoda, csarnok, 2*2 sávos út, ipari park. Mindent, amit építeni lehet. Nem számított, hogy szükség van rá, kihasználják-e rendesen, fent lehet-e tartani gazdaságosan, a kormány adott, a polgármesterek pedig nem ugrottak el az “ajándékpénz” elől.

A cseppet sem kampányízű korút véget ért, összeszámolták az ígéreteket, így jött ki a 3388 milliárd. Illetve ez a jelenlegi összeg, még bármi lehet a vége. No, azért olcsóbb nem lesz!

Szél Bernadett (LMP) írásban kérdezte meg Lázár Jánost, hogy áll a program. Lázár közölte, hogy  eddig 340 milliárd forintot fizettek ki, a 2018-as költségvetésbe pedig további 166 milliárdot terveztek, vagyis a 2018-2022-es ciklusra marad 2800 milliárd forint. A következő négy év összes fejlesztésre fordítható hazai forrását a kormány már el is költötte.

Tatabányának új sportcsarnokot ígért Orbán. és volt olyan nagylelkű, hogy a városra bízta, hogy a nagyobb 6000 férőhelyes, vagy egy kisebb, 3000 férőhelyes csarnokot szeretnének.

A Fidesz helyi országgyűlési képviselője, a volt polgármester Bencsik János akkor egy hosszú posztban meglelő módon a kisebb csarnok mellett érvelt:

“Bencsik támogatja az új sportcsarnok építését, de ismerve a már meglévő (egyébként 1100 férőhelyes), Földi Imréről elnevezett sportcsarnok jelenlegi kihasználtságát, az üzemeltetési költségeket, továbbá a város jövőbeni pénzügyi teherbíró képességét, mégis a kisebb, 3500 fős csarnok megépítését látja reális lehetőségnek.

A mostani sportcsarnokban egy átlagos kézilabdameccsere 7-800 néző megy ki, rangadókon van csak telt ház.

„Az új létesítményben a jelenlegi nézőszámok megduplázhatók. Ugyanakkor elég nagy fantáziával kellene rendelkeznem ahhoz, hogy kétezernél több nézővel számoljak egy hazai bajnoki rangadó esetében”.

“Szó van arról is, hogy az üzemeltetést is magára vállalja az állam” – vetik fel Bencsiknek azt a megoldást, hogy nem a város, hanem az ország minden adózója állja a költségeket. A politikus szerint akkor sem lehet veszteséges a létesítmény működése, ha az állam állna a háttérben.

“Nemcsak a csarnok kell majd üzemeltetnie a városnak, hiszen – szintén a kormány ajándékaként – épül egy fedett uszoda, befedik a jégpályát és új ugrócsarnok is lesz. Ezek is többletköltséget jelentenek majd. Tatabányának éves szinten félmilliárd forintos mozgástere van, amit fejlesztésekre és városüzemeltetésre fordíthat.

Bencsik arra figyelmeztet, hogy minden új beruházás utáni többletköltség ezt a a mozgásteret szűkíti. Minden másra – utakra, csapadékvíz elvezetésre, intézmények karbantartására – kevesebb jut.”

Kedden jelent meg a közlönyben hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja a sportcsarnok építését és 15,2 milliárd forintot különít el rá:

Bencsik János a FB-on elmondta hogy 3000 férőhelyes lesz a csarnok, amit “nagyrendezvényekre” 6000 férőhelyre lehet bővíteni. Szóval még az is lehet, hogy úgy kapták meg a “kisebb” csarnokot, hogy az végül is a nagyobb.

Bencsik kulturáltan válaszol minden kommentre, a következőket írta:

Túlárazott, a veszprémi 5000 fős csarnok 2008-ben 4,7 milliárd volt.

“Kompromisszumos megoldás született. A rendezvénycsarnok háromezres fix nézőtérrel fog rendelkezni, mely tovább bővíthető egy-egy esetleges világverseny esetében hatezerig. Gondolom, hogy szakított időt arra, hogy összehasonlítsa a két létesítmény tervdokumentációit, s az alapján végezte el a számításait.

Esetleg még az időközben bekövetkezett áremelkedéseket is beépítette azokba. “

És akkor Ön szerint mi magyarázza a 11 milliárdos, 350%-os különbséget a két csarnok között?

“ Ön minden bizonnyal összehasonlította a két létesítmény terveit, s elvégezte a műszaki tartalmak szerinti beárazást is. Én nem, miután nem tartozik a hatáskörömbe. Képviselő vagyok, és a tatabányaiak azzal bíztak meg, hogy segítsek abban, hogy Tatabányán is megépülhessen egy modern, sokfunkciós rendezvénycsarnok.”

Ha az Ön fejében nem szólal meg a vészcsengő, hogy egy 3000(+3000) csarnok 15,2 milliárd forint akkor az nagyon nagy baj.

“ De ha Önnek szemet szúr és bizonyítékokkal rendelkezik, akkor kutya kötelessége a szükséges lépéseket megtennie.”

De ne menjünk vissza 2008-ig, menjünk vissza csak 2014-ig, amikor Orbán Viktor átadta a győri Audi Csarnokot.

Győr, 2014. november 15. Az Audi Aréna Győr multifunkcionális sportcsarnok épülete esti díszkivilágításban az átadás napján, 2014. november 15-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Forrás: vastagbor.atlatszo.hu

Vajon melyik lehet közelebb az igazsághoz?

A, Három év alatt annyira megdrágult az acél világpiaci ára, a munkaerő költsége és olyan gazdag, soha nem látott belső tartalommal rendelkezik majd az új tatabányai sportcsarnok, hogy bár kevesebb férőhellyel rendelkezik, de mégis 9 milliárddal kerül többe, mint a győri?

B, Már nem 20%-ot lopnak hanem 70%-et.

A 3338 milliárdnál már szép összeget lehet akasztani így. De persze ez csak a szokásos libis sivalkodás, hiszen épül az ország.

És ha a “nemzeti tőkések” kicsit még tőkésebbek lesznek?

Dupla WIN!

vastagbor.atlatszo.hu