Az MTI csütörtök hajnalban beszámolt arról, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter bemutatta az amerikai külügynek az emberi jogok helyzetét vizsgáló éves jelentését.

A dokumentumban arra a következtetésre jutottak: a világ összes régiójában tapasztalható, hogy kormányzati és kormányon kívüli szereplők egyre nagyobb mértékben korlátozzák a civil társadalom mozgásterét, a média és az internet szabadságát, megpróbálják kiszorítani az ellenzék hangjait, egyes szélsőséges esetekben pedig embereket ölnek meg vagy kényszerítenek otthonuk elhagyására. 



Az állami hírügynökség összefoglalója arra még kitért, hogy „a jelentés különösen éles hangon ír az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban és Iránban elkövetett jogsértésekről, de súlyos bírálatokat fogalmaz meg Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Venezuelával, Kongóval, Ugandával, Ruandával és Vietnammal szemben is.” 

Aztán a magyar rész valahogy elsikkadt

Mikor ahhoz a részhez érünk, hogy a jelentés az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is igyekezett feltárni a jogsértéseket, fura hiányérzetük támadhat azoknak, akik például a Foreign Policy beszámolóját is olvasták. 

Az MTI összefoglalója ugyanis csak a Törökországot, Egyiptomot, Franciaországot ért vádakat említi,

arról pedig mélyen hallgat, hogy Magyarországot is bírálták.

Pedig a jelentés elég részletesen foglalkozik az országgal

A teljes jelentést itt lehet elolvasni angolul. Az amerikai külügy 2015-ben Magyarországon a legnagyobb gondot az emberi jogok betartásában abban látta, ahogy a kormányzat az országba érkező migránsokat és menedékkérőket kezelte. Kiemelik, hogy felerősödött az idegenellenes retorika és a humanitárius segítségnyújtás nem volt elégséges.

Megemlítették azt is, hogy a Fidesz-KDNP-kormánykoalíció 2014 után is folytatta a jogrendszer 2010-ben megkezdett átszabását, ebben azonban nem egyeztetett sem a közvéleménnyel, sem az ellenzéki csoportokkal.

  További emberi jogi problémaként hozzák fel

• a börtönök túlzsúfoltságát, valamint fogvatartottakat ott érző fizaikai bántalmazásokat, 
  
• a hosszúra nyúló előzetes letartóztatásokat, 
  
• a migránsok börtönbe zárását, 
  
• az egyházak politikai alapon való elismerését, 
  
• a kormányzati korrupciót, 
  
• a médiában lezajló koncentrációt, ami együtt jár az egyre korlátozottabb szerkesztői szabadsággal, 
  
• ezen túl pedig szóba jön civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomás és megfélemlítés is. 
  

Megemlítik, hogy érkeztek jelentések a nők és gyerekek ellen elkövetett családon belüli erőszakról, a nők szexuális zaklatásáról, az antiszemitizmusról, a fogyatékkal élők embertelen kezeléséről, a romák elleni diszkriminációról, a melegek elleni verbális támadásokról és az emberkereskedelemről. 

Hozzáteszik, hogy a kormány tett lépéseket annak érdekében, hogy vádat emeljenek és büntetést szabjanak ki azok a hatósági személyek ellen, akik bántalmazásokat követnek el.

Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy a civil szervezetek feltételezése szerint a korrupcióban érintett kormányzati szereplők és hivatalnokon általában büntetlenek maradnak.

444.hu