Magyarországon az öregségi nyugdíjakat novemberben 1,2 százalékkal emelték miután az infláció magasabb volt, mint a kormány tervezte, 2022. januárban pedig 5 százalékkal emelték az időseknek járó juttatásokat. Eközben a 2021-re várt éves infláció 5,1 százalék a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szerint, akik 2022-re is 4,9-5,1 százalékos általános pénzromlást várnak. Emellett az Orbán-kormány a választásokra fordulva döntött a bruttó minimálbér 200 ezer forintra emeléséről is.

Hasonló lépésekre szánták el magukat a régiós országok is: Romániában többek között bér-, nyugdíj- és családipótlék-emeléssel indult a 2022-es esztendő. A bruttó minimálbér 10 százalékkal, 2550 lejre (1 lej 73 forint) emelkedett január elsejétől, az öregségi járandóság kiszámítására használt nyugdíjpont értéke ugyanilyen mértékben nőtt, ennek megfelelően a romániai minimálnyugdíj 1000 lej lett. Emellett januárban egyszeri rezsitámogatásként 2200 lejt fizettek ki valamennyi 1600 lejnél nem nagyobb nyugdíj esetében - derül ki a Világgazdaság régiós körképéből.

Közben a tavalyi év végén számottevően emelkedtek az árak az országban, novemberben 7,8 százalékos éves inflációról számolt be a statisztikai intézet, a bukaresti jegybank becslése szerint pedig a pénzromlás 2022 júniusában meghaladja majd a 8,6 százalékot. (Magyarországon az utolsó, novemberi inflációs adat 7,5 százalékról szólt.)

A bruttó minimálbér Szlovákiában január 1-től 646 euróra emelkedett, ez 23 euróval több a 2021-esnél. Egy képlet alapján változik a minimálbér, amely a két évvel korábbi országos átlagbér 57 százalékának felel meg. Az öregségi nyugdíjak idén 1,3 százalékkal nőnek, ez egy átlagosnak mondható, 500 eurós nyugdíj esetében 6,50 eurós emelésnek felel meg. A nyugdíj emelkedése az előző év első felében mért infláció függvénye, de 2021 elején a pénzromlás még lassú, miközben az év végére már 5 százalékra emelkedett a szint, vagyis a nyugdíjak jelentősen lemaradtak az elértéktelenedésben.

Horvátországban ismét emelték a minimálbért: a mintegy 50 ezer személyt érintő változás után az eddigi nettó 4250 kuna (200 ezer forint) helyett mostantól 4687,50 kunát fognak kapni. Gazdasági elemzők szerint az általános drágulás és az infláció az idén is folytatódik, áprilistól pedig a gáz és az elektromos energia árának emelkedésére is számíthatnak a horvátok. 

Szerbiában éves szinten előreláthatóan 7-8 százalékos lesz a pénzromlás mértéke. A novemberben mért éves infláció 7,5 százalék volt. Részben emiatt döntöttek az idei minimálbér emeléséről, ami januártól 35 012 dinárt (mintegy 100 ezer forint) tesz ki. Ez 9,4 százalékos emelés, de sokak szerint az infláció mértéke mellett ez alig jelent valamiféle javulást. 

Régiós szinten Ukrajna van a legnehezebb helyzetben: maradhat az egész 2022-es évben 6500 hrivnya (jelenlegi árfolyamon körülbelül 80 ezer forint) a minimálbér, a következő emelést csak októberre tervezik. Az összeg 200 hrivnyával, mindössze 3 százalékkal növekszik majd. 

Az elszegényedő ukrán társadalomban érzékeny téma a rezsidíjak alakulása. 2021. október 1-től az áram ára havi 250 kilowatt fogyasztásig 1,44 hrivnya (180 forint). Ez április 30-ig érvényben marad, utána viszont emelés várható. Ami a földgázt illeti, a fogyasztást még 20 százalékos szállítási díj is terheli, így egy köbméter földgáz ára 125 forintnak felel meg - írja a VG. 

Az idei évre 4533 (56 ezer forint) hrivnyás átlagnyugdíjat terveznek, ám az időskorúak havi járandósága több millió ember esetében ennek a felét sem éri el. Valamint ez alacsonyabb szint mint a 2022-es évre várt 6,7 százalékos infláció. (napi.hu)