Sőt, Orbán Viktor majdnem mindenben engedett, hiába tiltotta meg ezt számára korábban a magyar parlament. A csomag leginkább Macronnak és Merkelnek jelent győzelmet. - írja a 24.hu

Az állam- és kormányfők négy napon keresztül próbáltak megegyezni az Európai Unió következő hét évének költségvetési keretéről és az e mellé társuló gazdaságélénkítő csomagról. Az egyetlen alkalom, amikor ennél hosszabban tárgyaltak, az a nizzai uniós csúcs volt 2000-ben, de akkor az egész unió teljes működését kellett újratárgyalni.

Az Orbán által aláírt csomag gyakorlatban egy pénzügyi szövetség felé tolja a teljes Európai Uniót. Javaslatok születtek ugyanis arra, hogy ezt a hitelfelvételt milyen forrásokból fizesse vissza az unió. Ezek nagy része pedig úgynevezett saját forrás, ami azt jelenti, hogy az Európai Uniónak most először lehet valóban saját bevétele. Azt pedig mindenki tudja, hogy a saját bevételek saját politikai hatalmat is jelentenek, ami megváltoztathatja az Európai Bizottság súlyát a tagállamokkal szemben.

És hogy szerepeltek a magyarok ezeken a tárgyalásokon? Orbán Viktor több feltételt megfogalmazva indult Brüsszelbe tárgyalni. Ezeknek a nagy részéről a magyar parlament korábban elfogadott egy nyilatkozatot. E szerint a magyar miniszterelnök nem írhat alá olyan megegyezést, amelyben szerepelnek olyan kitételek,

• amelyek a jogállamisághoz kötik a pénzek kifizetését
• támogatásokat adnak civil szervezeteknek,
• vagy több pénzt adnak a gazdag országoknak, mint a szegényeknek.

Ezek közül az első kettő egyértelműen belekerült a megegyezésbe, amelyet Orbán is jóváhagyott. Éjszaka valami furcsa történhetett a Fidesz kommunikációs szervezetében, ugyanis az Origo este fél tíz környékén lehozott egy cikket arról, hogy megvan a megállapodás, Orbánék nyertek, a jogállamiság pedig nem került be a feltételek közé. Szerepelt benne még az is, hogy Orbán Viktor megállapodott Angela Merkellel, miszerint még az idén lezárják a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást.

Ehhez képest a megállapodás csak hajnali hat óra előtt nem sokkal született meg, és szerepel benne a jogállamiság. A kormánypárti portál valószínűleg arra hivatkozott megállapodásként, amit Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfő este vitte be a kompromisszumos javaslatként a kormányfők elé.

A jogállamisági kitétel annyiban egyértelmű, hogy még a rule of law kifejezés is szerepel benne, és direktben köti a kifizetéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés második pontjához.

Navracsics Tibor korábbi uniós biztos értékelése szerint ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy „a megállapodásba a jogállamisági feltételrendszer jóval enyhébb megfogalmazással került be”, mint ahogy az eredeti verzióban szerepelt.

Az eredeti javaslat az volt, hogy ha bármilyen jogállami visszaélést érzékelnek, akkor a bizottság elindíthatja ezzel kapcsolatban az eljárást, amelyet csak a tagállamok minősített többségének (a tagállamok 55 százalékának, amely kiteszi a teljes népesség legalább 60 százalékát) támogatásával lehet leállítani. Ez annyit finomodott, hogy most már nem a leállításról, hanem az elindításról kell szavazniuk a tagállamoknak, tehát a bizottság jelzése után nem automatikusan kezdődik meg az eljárás.

Ez még így is sokkal rosszabb Orbán Viktornak, mint mondjuk a hetes cikkely szerinti eljárás, amelyet minden tagállamnak meg kell szavaznia, ezért a lengyelek vétója automatikusan megmenti a magyarokat. Azt már nem sikerült elérnie a magyar kormányfőnek, hogy a minősített többség helyett az úgynevezett szuperminősített többség szavazzon az elindításról, ami úgy jóval nehezebb lett volna. Az egyetlen, amit pontosan nem tudunk, hogy mi történik akkor, ha megszavazzák egy ilyen eljárás megindítását.

A német kancellár szóvivője később azt is elmondta, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás sem teljesen így van. A németek abba egyeztek bele, hogy ha Magyarország mindenben együttműködik az eljárás során, akkor még idén szavaznak róla a tanácsban. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy megszűnik a hetes cikkely szerinti eljárás, mégpedig azért, mert Lengyelország le fogja azt szavazni. Semmilyen változást nem látni ahhoz képest, ami amúgy is történt volna, csak egy későbbi időpontban.

A jogállamisági kritériummal kapcsolatos harcok súlyát egyébként megmutatja, hogy szinte sehol nem beszéltek róluk érdemi tényezőként. Ezek szinte csak Magyarországnak és Lengyelországnak voltak fontosak, a többi tagállam csupán elvi kérdést látott bennük, és így is sikerült átvinni. Ennek ellenére egyértelmű, hogy Orbán Viktor egy olyan megegyezésbe ment bele, amit a magyar parlament felhatalmazása alapján nem fogadhatott volna el.

A kormányzati sikerkommunikáció kulcsa, hogy hét évre hárommilliárd euróval több forrás jut Magyarországnak. A miniszterelnök másik nagy problémája volt ugyanis, hogy a mostani keretből nekünk jóval kisebb rész jut, mint a korábbiakból. Egészen pontosan hét százalék helyett két és fél. Ezt sikerült most valamennyire feltornázni. (24.hu)