h i r d e t é s

A politika értelmes fogalmazásban nem egy rádióműsor

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A politika értelmes fogalmazásban nem egy rádióműsor

2018. október 13. - 17:13

 

Ezért állítom, hogy a politika a mai világban, nagyrészt tanulást kell, hogy jelentsen. Borúlátó a jövőnkről alkotott képzetem!

Forrás: MTI

Friedrich Hayek (1960) „The Constitution of Liberty” (A szabadság alkotmánya) című művében az oktatás szerepéről szólva előrevetíti a pszichológiai módszerek olyan pontig történő fejlődését, ahol ezek hamarosan minden korábbinál jóval nagyobb mértékben lehetőséget adnak az emberek elméjének tetszés szerinti alakítására. Szerinte azonban nincs semmi garancia arra, hogy az ilyen módszerek „felhasználásuk esetén jobbá fogják tenni az emberi lényeket, akik eddig szabadon fejlődhettek.

Hayek arra a következtetésre jut, hogy az efféle módszerek alkalmazását feltétlenül tiltani kell! Késznek mutatkozik az ilyen beavatkozások korlátozásának szószólójává válni.

Egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a legnagyobb probléma hamarosan az olyan eszközök alkalmazásának megakadályozása lesz, amelyek már a birtokunkban vannak, és amelyek erős kísértést jelenthetnek mindazok számára, akik a kontrollált eredményt minden esetben fölébe helyezik az ellenőrizetlen végkifejletnek.

Erich Fromm, megfogalmazta felhívását a modern társadalmakhoz: végre ne a birtoklásnak, hanem a létnek adjanak prioritást a társadalomban.

Fromm szerint (is) a társadalomtudományok szisztematikus háttérbe szorítása korunkat katasztrofális történelmi korrá teszi.

Fromm (1976) a „To Have or To Be” című tanulmányában írja: mindaddig, amíg a humán tudományok számára nem adatik meg mindaz, ami eddig a természettudományok és a technológia számára volt fenntartva, hiányozni fog az erőnk és képzelőerőnk új és valódi társadalmi rend, világrend alternatíváinak meglátásához.

A tudás ott tölt be „aktív” szerepet, ahol a cselekvést nem sztereotipikus (szabványok szerinti) paraméterek szerint, vagy más módon erősen szabályozott körülmények között hajtják végre.

A tudás ott játszik aktív szerepet, ahol bármilyen okból lehetőség vagy szükség van döntéshozatalra. Karl Mannheim (1929) szerint a társadalmi cselekvés éppen ezért ott kezdődik, ahol a még nem racionalizált mozgástér kezdődik, ahol a szabályozatlan helyzetek, döntések meghozatalát kényszerítik ki.

Az nem cselekvés, amikor egy bürokrata akták kötegeivel foglalkozik, lefektetett szabályokat követve. Az sem cselekvés, amikor egy bíró megítél egy ügyet a törvény valamely paragrafusa szerint, sem pedig az, ha egy gyári munkás előírt mozdulatok végrehajtásával előállít egy csavart, sőt még az sem, amikor egy műszaki szakember a természeti folyamatok általános törvényeinek alkalmazásával éri el a célját.

Mindezeket a viselkedési módokat reproduktívként kell leírnunk, mivel ezeket a cselekvéseket racionalizált körülmények között, személyes döntések közreműködése nélkül hajtják végre.

 

Szakmunkák a témához.

Fromm, E. 1976.
To Have or To Be. New York, Harper & Row. Mannheim, K. 1936 (1929).
Ideology and Utopia. London, Routledge. Snow, C. P. 1964 (1959).
The Two Cultures and a Second Look. An Expanded Version of the Two Cultures and the Scientific Revolution. Cambridge, Cambridge University Press. Stehr, N. 2005.
Knowledge Politics. Governing the Consequences of Science and Technology. Boulder, Paradigm Publishe


 

h i r d e t é s

h i r d e t é s

betöltés..