Nagy István agrárminiszter július végén már arról beszélt, hogy soha ilyen mértékű nem volt a bevételkiesés. „Borzasztó” – mondta a miniszter.

A kárbecslések már 800 milliárd forint környékén járnak, ez elképesztően sok pénz, hogy mennyire sok, az abból is látszik, hogy tavasszal ennyit remélt beszedni a kormány az új különadókból.

Magyarországon most először fordul elő, hogy a vízhiány nagy területen nem csupán csökkentette a terméshozamokat, hanem teljesen lenullázta őket.

Sok kukorica- és napraforgóföldön egyáltalán nem lehet aratni, a növények térdig érnek, víz nélkül nem tudtak kifejlődni. Az Alföld legtöbb legelőjére az állatok csak napozni járnak, a teljesen kiégett, kiszáradt fűből lényegében semmilyen táplálékhoz nem juthatnak.

A magyar nagyvárosok parkjai is apokaliptikus látványt nyújtanak, már júliusban is olyan mértékű volt a kiégés, amilyen augusztus végén is nagyon ritkán lehetett eddig látni.

Pápai Gergely videós heteken át járta az országot, hogy bemutassa az aszály hatásait. 20 perces, lidérces videóján ropogósra száradt kukoricásokban gázol, a feldolgozhatatlan termést a porzó talajba forgató traktort követ, kiszáradt tavakat és élhetetlenné sült réteket mutat.

Az A sivatag, ahol élni fogunk címet viselő klip mindennél jobban mutatja be, milyen iszonyatos kárt okoz a vízhiány a Kárpát-medencében, és mennyire gyökeresen felforgathatja az életünket.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása. A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása” – mondta Pápai a Telexnek. „Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik.”

A meleg és az aszály miatt idén a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) júliusi adatai szerint kétszer annyi mezőgazdasági tűz keletkezett, mint tavaly, közel 20 ezer esetben gyulladt ki a tarló vagy a gabona. A tüzek ráadásul sokkal nagyobb területet érintenek, mint tavaly, és nem csupán mezőgazdasági területről van szó, égnek az erdők, a Bükkben és a Kiskunságon is.

„A leégett terület nagysága összesen 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett területnek”

– tájékoztat a Katasztrófavédelem.

De az aszályt a városokban is érzik, és nem is csak a kiégett parkok vagy az ivóvízkorlátozás miatt, hanem a levegőminőségen is, ugyanis ha nincs csapadék, a levegő sem tisztul, a szél több port visz a városokba a kiszáradt termőföldekről. Ezt tovább súlyosbítja, hogy a lebetonozott városi felszín sokkal jobban felmelegszik a kánikulában, mint a növényekkel borított, beépítetlen területek. Ezért egyre többen döntenek úgy, hogy légkondit szereltetnek be, hiszen máshogy nem tudják elviselni a lassan hagyományossá váló hőhullámokat.

Magyar kutatók szerint az évszázad végére a jelenlegi tízszeresére is nőhet a hőségriasztások száma az országban, és még a magyar kormány is azzal számol, hogy jelentősen megnő a hőhullámok miatt a halálozás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik jelentése szerint,

a jelenlegi hőmérsékleti trend folytatódása esetén a 2021-2050 közötti időintervallum során 121 százalékkal, míg a 2071-2100 közötti időszakra vetítve 778 százalékkal fog növekedni a többlethalálozások száma.

Most nagyon úgy néz ki, hogy emellett még vizünk se lesz. (Telex)