Orbán ugyanis sokat kockáztat a nyíltan a civil társadalom ellen hangoló jogszabály erőszakos áttolásával, hiszen a német kereszténydemokraták és az Európai Néppárt is jelezte, erősen megfontolják a Fidesz kizárását a pártcsaládból, ha a Velencei Bizottság előzetes kontrollja nélkül terjesztik a törvényt a magyar országgyűlés elé. A magyar kormányfőt ez a fenyegetés nem zavarta, illetve egyelőre úgy gondolja, hogy nem lesz elég bátorságuk az európai konzervatívoknak ahhoz, hogy kitaszítsák maguk közül az egyik legszélsőségesebb ideológiát valló uniós pártot.

Orbán Viktor kettős játékának lényege, hogy itthon biztonságot ígér a választóknak, ugyanakkor a külvilágot zavaros ideológiák kaotikus burjánzásaként jeleníti meg. Elég csak az úgynevezett Nemzeti Hitvallásba beszerkeszteni kívánt mondatot idézni:  "Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége." Kenetteljes, ám lényegében értelmezhetetlen mondat, legalábbis közjogi értelemben. Természetesen nem is ez a cél, hanem egyfajta állandóság sugalmazása, melyet időről időre meg kell védeni a kiszámíthatatlan külső ellenséggel szemben.

Mindennek belpolitikai haszna csak akkor van, ha a külső fenyegetésnek belső szövetségesei vannak, hiszen pártunk és kormányunk kerítést emelt a déli határra, páncélozott járművek cirkálnak a szerb-magyar határszakaszon, így fizikai értelemben mindent megtett annak érdekében, hogy egyetlen fejkendős muszlim néni se tehesse be a lábát Magyarország szent keresztény földjére. Vannak azonban sötétben bujkáló cimborái a kívülről támadó ellenségnek. Ők Soros György bérencei, a civilek, liberálisok, ellenzéki újságírók, és egyéb másként gondolkodó embercsoportok. Ez a törvény őket tereli egy nagy közös karámba.      

Már ott tartunk, hogy a behódolni nem hajlandó bírák és sajtómunkatársak is Soros ügynökei, és valószínűleg rájuk is vonatkoznak majd a Stop Sorosban megfogalmazott kormányzati retorziók.

Ha a mostani jogszabály-változtatásokkal ugyanis azt sugallja a kormány a lakosság felé, hogy a belső ellenség megrendszabályozására, illetve megfélemlítésére szolgál, valós politikai hasznot húz abból a purparléból is, amit az Európai Unió különböző szerveivel, sőt saját pártcsaládjával vív a Fidesz. A mostani változtatás egy másik kulcsmondata például így szó:  "Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."

Ebben a megfogalmazásban olyan szélsőséges veszélyeket villant fel a kormány, mintha a belső és külső ellenség Magyarország területi integritását veszélyeztetné, illetve meg kívánná változtatni az államformáját. Ha ezt például az ukrán alkotmányba építenék be, nem csodálkoznánk, hiszen Oroszország néhány éve megszállta az országhoz tartozó Krím-félszigetet, két keleti megyéjét pedig orosz szeparatisták tartják megszállva. Orbán olyan háborús retorikát alkalmaz, amelytől tényleg ideges lesz az ember, akár hisz a fenyegetés valóságtartalmában, akár nem. A kormány propagandája lényegében odáig jutott, hogy a legszélsőségesebb összeesküvés-elméletek alapszövegévé tette az ország alaptörvényét. Már azon sem csodálkoznánk, ha kis vidéki falvakban bedeszkáznák az ablakokat arra a hírre, hogy Soros György Európába utazik, vagy önvédelmi csoportok szerveződnének, ha egy palesztin delegáció érkezik a szomszéd faluba.

Orbán ördögi módon szövi gyilkos hálóját mindazok köré, akik igyekeznek fenntartani a magyar társadalom józan ítélőképességét. Nem véletlen, hogy a független bíróságok és a kritikus hangvételű sajtó lett az egyik legveszélyesebb ellensége a Nemzeti Együttműködés Rendszerének az áprilisi választás óta. Már ott tartunk, hogy a behódolni nem hajlandó bírák és sajtómunkatársak is Soros ügynökei, és valószínűleg rájuk is vonatkoznak majd a Stop Sorosban megfogalmazott kormányzati retorziók. Vagyis, aki nem támogatja majd Orbán Viktor kormányát, az hazaáruló, migránssegítő, Soros György beépített ügynöke, így komoly szankciókkal sújtható. A korrupcióval erősen fertőzött NER így szabadulhat meg azoktól, akiknek egyébként semmi közük nincs a migrációs ügyekhez, ám szeretnék az országot megvédeni a közpénzek ellopásától.

A migráció támogatásának vádjával lényegében mindenkit kriminalizálni lehet már az országban, és talán ennek a ténynek a felismerése vezérelte ismét a szélsőséges irányba a Jobbikot. A néppártosodási kísérletbe belebukó Vona Gábor távozása után a jobboldali szélsőségek felé indult újra az a párt, amely a kampányban még a kormányzati korrupció legkeményebb bírálója volt. A Jobbik ugyanis beállt a Stop Soros mögé, így tett egy lépést afelé, hogy lényegében kívülről támogassa az amúgy is kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP kormányát. A Jobbik ezzel egyrészt kezdi kizárni magát mindenféle ellenzéki együttműködés lehetőséből, másrészt beismerte, hogy a korrupció problémáját nem volt képes olyannyira artikulálni, hogy az felülírja a migrációval kapcsolatos kormányzati propagandát. Pedig, míg az előbbi kézzelfogható, a mindennapjainkat meghatározó jelenség, addig az utóbbi lényegében csak a kormány lakájmédiáján keresztül felépített hazug propaganda. De, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Általában nem az nyeri meg a törzsi dalversenyt, aki a legtisztábban énekel, hanem, aki a leghangosabban kántál.”  

Forrás: szeka.blog.hu