h i r d e t é s

A szakszervezeti szövetség szerint nem a forrás, az akarat hiányzik a nyugdíjak felzárkóztatására

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

A szakszervezeti szövetség szerint nem a forrás, az akarat hiányzik a nyugdíjak felzárkóztatására

2020. január 20. - 09:02

Erről Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke beszélt. - írja a merce.hu.

Illusztráció: vasarnapihirek.hu Fotó: Kállai Márton

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint öt év alatt 750 milliárd forintba kerülne felzárkóztatni az átlagnyugdíjakat az átlagbérek 70 százalékáig, és az intézkedéseknek meg is van a fedezete – írja a 24.hu a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnökétől, Juhász Lászlótól kapott információk alapján.

Az átlagbér ma Magyarországon 242.800 forint a KSH adatai szerint, vagyis a szakszervezet által javasolt nyugdíj 170.000 forint körül lenne a jelenlegi, nagyjából 135.000 forintos átlagnyugdíjjal szemben.

A 750 milliárd forint fedezete az elkövetkezendő öt évre a következő forrásokból lenne kielégíthető Juhász szerint:

  • A GDP évi öt százalékot növekszik, ez 2000 milliárd forint. Ennek tíz százalékát 200 milliót méltányos lenne a nyugdíjak felzárkóztatására költeni, különösen, hogy a nyugdíjakra kifizetett összeg nem éri el a GDP tíz százalékát.
  • Mikor tíz százalékkal emelkednek a bérek, akkor a munkáltatóktól ugyancsak tíz százalékkal több érkezik be nyugdíjcélú költségvetési bevételként, ami szintén része lehet a fedezetnek.
  • A 2012-ben a nyugdíjjárulék helyett bevezetett szociális hozzájárulási adónak tavaly már csupán 70,2 százaléka került a nyugdíjalapba, Juhász szerint ott is lenne hova nyúlni.
  • A járulékösszevonással is milliárdokat vesznek el a nyugdíjalapból, ami azért is lehetséges, mert évek óta pluszban van, vagyis több a befizetés, mint a kifizetés.

Vagyis Juhász szerint a felzárkóztatás mindössze politikai akarat kérdése.

A szakszervezeti szövetség állítása szerint olcsó programot dolgozott ki, mely alapján a kormány megreformálhatná a nyugdíjrendszert, ennek része az alapnyugdíj, a nyugdíjfelzárkóztatás, a nyugdíjak bérektől való leszakadásának megszüntetése és a nyugdíjas nyomor felszámolása.

Amellett, hogy a dolgozóknak érdekük, hogy nyugdíjas korukban legyen biztos megélhetésük, azért is a szakszervezet állt elő a javaslattal, mert velük a kormány rendszeresen tárgyalóasztalhoz ül, miközben a nyugdíjas-szervezetekkel tíz éve nem egyeztetnek.

A program hat pontból áll:

  1. A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
  2. A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
  3. A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
  4. A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
  5. A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
  6. A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

Ezeket január végén kívánják a kormány színe elé vinni.

Az alapnyugdíjjal Európa-szerte foglalkoznak, Németországban pedig már csak a mértéke a kérdéses. Juhász ezzel kapcsolatban elmondta, az ő javaslatuk szerint a nyugdíjas létminimumhoz igazodna, ami 2018-ban 85.338 forint volt, vagyis ez épp csak azt biztosítaná, hogy ne haljanak éhen a nyugdíjasok, és ezt azok kapnák, akik legalább húsz évet ledolgoztak. Vagyis aki ennél kevesebbet dolgozott, annak nem járna automatikusan az összeg, ami „még nem a méltó megélhetést célozza meg, csupán az éppen éhen nem halást”.

Erre rakódna rá a munkanyugdíj, amit a ledolgozott évek és a befizetett járulék alapján határoznak meg, vagyis nyugdíjaskorban is fenntartja az emberek közötti osztálykülönbségeket, melyek egyébként már születés előtt nagyban körvonalazódnak (ez a jelenlegi rendszerben is így van).

A szakszervezet nehezményezi, hogy a nyugdíjak emelkedését a költségvetésben konzekvensen alulszámolt infláció alapján számítják ahelyett, hogy az MNB előrejelzéseit használnák, így az év végi kiigazításig a nyugdíjasok „hiteleznek” az államnak.

Emellett javasolja, hogy az inflációval arányos emelés helyett alkalmazzanak vegyes indexálást, vagyis hogy a bérek emelkedését is vegye figyelembe a kormány, így megakadályozva, hogy a nyugdíjak elszakadjanak a bérektől, ezzel növelve az egyenlőtlenségeket. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet kéri a kormánytól, mérje fel, milyen egyenlőtlenségek alakultak ki az elmúlt években a bérek és a nyugdíjak eltérő arányú emelkedése miatt.

Juhász, aki a Nyugdíjas Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsának is az elnöke, már január elején is kifejtette, hogy a nyugdíjak emelésének a vegyes indexálás lenne igazságosabb formája, és nincs rendjén, hogy az év végéig a nyugdíjasok finanszírozzák az államot – noha akkor ilyen részletesen még nem mutatta be, hogyan és miből képzelik el a reformot.

merce.hu