Újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama pénteken az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedése és a féktelen infláció miatti aggodalmak hatására. 

Recep Tayyip Erdogan elnök igyekezett nyugtatni tegnapi beszédében a lakosságot, hogy ne aggódjanak a líra zuhanása miatt, hiszen "Allah velük van". - közölte a portfolio.hu.

Ne feledjétek, nekik van dollárjuk, az emberek és Allah viszont velünk vannak.

Keményen dolgozunk.

Csak nézzétek meg, hol álltunk 16 évvel ezelőtt.

- fogalmazott Erdogan.

A reggeli kereskedésben a dollár 16,5 százalékkal 6,4684 lírára erősödött, majd délelőtt visszatért a 6-os szint alá a keresztárfolyam, így fél tízkor 5,8956 lírán, 6,23 százalékos pluszban jegyezték a dollárt az investing.com gazdasági hírportál adatai szerint. 

A dollár csütörtökön több mint 5 százalékkal drágult a lírához képest, de hétfőn is kiugró, 4,50 százalékos erősödéssel zárta a kereskedést. Utoljára a 2008-as pénzügyi válság idején fordult elő, hogy a török fizetőeszköz egy hét alatt ilyen sokat gyengüljön. A múlt héten pénteken 5,0815 lírán, egy héttel korábban pedig 4,8529 lírán zárta a hetet a dollár. 

A tavalyi évet 3,7367 lírás árfolyammal zárta a dollár, ahhoz képest értékének több mint egyharmadát veszítette el a líra.

Az amerikai és a török kormány közötti viszonyt súlyosan megterhelte Andrew Brunson amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartásának ügye, amely miatt Washington a múlt héten szankciókkal sújtotta a török belügy- és az igazságügyi minisztert. A politikai és diplomáciai viszály tovább mélyítette a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette autoriter rendszer miatti aggodalmakat, ráadásul a befektetők azt is kifogásolják, hogy hatóságok nem kezelik a líra gyengülését. 

Berat Albayrak kincstár- és pénzügyminiszter - Erdogan sógora - pénteken sajtótájékoztatón ismerteti az ország "új gazdasági modelljét". A kormány által csütörtökön jóváhagyott tervben a gazdasági növekedés éves ütemét az eddig várt 5,5 százalékról a 3 és 4 százalék közötti sávba vitte le a kormány a 2019-es évre, a folyó fizetési mérleg hiányát pedig a GDP 4 százaléka alá szorítaná annak jeleként, hogy igyekszik orvosolni a gazdaság sérülékenységét.

(MTI)