h i r d e t é s

A történelmi alkotmány nyelvén szólva Orbán már most „királyi jogokat” gyakorol

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A történelmi alkotmány nyelvén szólva Orbán már most „királyi jogokat” gyakorol

2018. augusztus 08. - 09:15

 

Paks nagy keresztje lesz a kormánynak. Az országnak jut egy atom biztos nyomor! Paks bővítése arról szól, hogy Orbán a törvények fölött áll.

A történelmi alkotmány nyelvén szólva „királyi jogokat” gyakorol. Eme jogok mentesítik az alattvalókkal való tanácskozás és egyesség kötelezettsége alól, egyéni döntését kétségbe vonni és kritizálni senkinek sincs felhatalmazása, arról földi embernek nem tartozik elszámolással.

Aki ezt nem fogja föl, semmit sem tud a narancshatalom természetéről.

Komolyan kell venni, hogy Paksot Orbán a Szent Korona oltalma alá helyezte és hazaáruló mindenki, akinek nem tetszik az oroszokkal kötött egyezmény.

A Fideszben tömörült magyar urak ezt jól értik, ezért egy kritikus szó a szájukat el nem hagyja, inkább a nyelvüket hagyják kivágni, minthogy szembenézzenek az igazsággal, a valósággal és azzal, hogy ebbe mindannyian beledöglünk.

Orbán Moszkvában bizonyságát adta annak, hogy amit Felcsúton megcsinált, azt véghezviszi az egész országban. Felcsút és Paks, hatalmi mámor és gőg két nagy állomása.

 

 

 

Tudósítás egy képzeletbeli,Orbánnak olcsó, nekünk iszonyúan drága, „lengyelmentes” békemenetről!

 

Csak le abba ne hagyják a békemenetet, amely Oroszország mellett dübörögve püfölné a sámándobokat, és kínálgatná az orosz kaviáros, narancsos kampányfalatokat.

 

Annyira jó lenne látni, ahogy méltóságot mutató léptekkel a tömeg elhaladna az Orosz Nagykövetség előtt.

 

Az első sorban Bencsik András egy régi Népszavával és Csepel Újsággal a kezében, Fritz Tamás pedig egy Ifjúkommunistát lobogtatva integetne Putyin diplomatáinak.

A követség erkélyéről visszaintegetnének, Schmidt Máriának csókot dobnának Vorosilov marsall kései utódai, Széles Gábor energiacelláit feltöltenék pezsgő buborékkal és szólna a „Moszkva parti esték”: „Nyár volt, alkonyat, lenn a Moszkva part, Ó de szép volt, de tündérszép”.

A tündérszép végszóra, magasra emelnék Matolcsy György képét!

Az emberek szeme könnybe lábadna, Kerényi Imre intésére égi felleg borítaná be Budapestet, Felcsútot és Paksot. Gyönyörű lenne. 

 

Jogos és abszolút helyénvaló a hazai és a nemzetközi közvélemény tiltakozása a paksi atomreaktor sietős bővítése ellen.

A mai Orbán persze azért nyomta be nagy erővel Paks II-t a parlamenti választás előtt, hogy 2014. április 6-án felhatalmazást kapjon majd utólagos magyarázattal mindahhoz, amit a moszkvai paktum jelent.

A választói felhatalmazást kiterjeszti, saját, privát hatáskörében egy éppen elvesztett futballgála fájdalmait ellensúlyozandó a keleti politikára, az orosz orientációra, a történelmi alkotmányra és mindenre, ami fékezné és ellensúlyozná a személyi hatalmát.

Ez volt vagy lehetett a fő oka a sietségnek és csak másodlagos az atomüzlet, a rezsiharc, az orosz piac meglebegtetése, a Brüsszelnek és Washingtonnak szánt „fricska”.

A nemzet téli álomba szenderedett azon a héten.

Közben a világpolitika beköltözött a felcsúti stadionba: Mészáros Lázár kaviáros szendviccsel és vodkával kínálgatta a VIP-páholy népét.

A fiataloknak pedig ez határozottan nem tetszett, mert nem aludt ki bennük a nemzeti lelkiismeret. Igazuk van.

A Fidesz fan magyarok pedig majd hányni fognak a kaviártól és a vodkától. Késő lesz.

Észre kellene már venni, hogy Orbán nem a baloldal, nem is a liberálisok, nem is a magyar nemzeti közösségek, nem is a pártja, hanem az úri, keresztény jobboldal nevében jár el.

Ha visszapillantunk a magyar történelemre, a tisztelt magyar karok és rendek Mária Teréziától sem tűrték volna el, hogy teljes mellőzésükkel, hasonló, nagy horderejű intézkedéseket hozzon a haza sorsáról.


 

h i r d e t é s