A település pontos helyéről és névadójáról sem állnak rendelkezésre pontos adatok, de E. Kovács Péter Hétköznapi élet Mátyás király korában című könyve szerint nevét az ország két pártra szakadása idején az Ulászló-párti Kanizsai Imre adhatta, hogy ezzel is bosszanthassa családja Habsburg László felé húzó ágát - írja a 24.hu.

Mi az az urbárium?

A Pallas Nagylexikona szerint “a földesúr s a jobbágy kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek”. Ezek a dokumentumok a szabályok mellett a jobbágyok állatállományának, szerszámainak, eszközeinek és telkeinek leírását is tartalmazták.

Végül mindkettejükből király lett, Ulászló I. Ulászló néven 1440-1444 között, László pedig V. László néven 1453 és 1457 között, Hunyadi János kormányzósága után ült a trónon.

A névadó talán a család másik ágához tartozó fiatalabb Kanizsai László édesanyja, a – hitelesnek sokszor persze csak erős fenntartásokkal vehető – Wikipédia szerint sokszor csak nagyfenekűként (!) emlegetett Garai Dorottya lehetett. Ezt sajnos semmi sem erősíti meg, hiszen nagyfenekű Garai Dorottyára a Google semmiféle kapcsolódó találatot nem hoz, leszámítva a már említett Wikipédia-lapot, illetve annak paródiájaként ismertUnciklopédia vonatkozó oldalát:

Ennek lehetősége persze nem kizárt, hiszen korántsem a fiatalabb Garai Dorottya lett volna az egyetlen, aki furcsa ragadványnével bírt a középkor végén, hiszen a dési András ispán egyszerűen csak Mosdatlan néven vált ismertté, egy Lászlóra állítólagos impotenciája miattlagfazouként hivatkoztak, egy füle levágásával büntetett tolvajból pedig filetlenpal (Fületlen Pál) vagy Zagyurwagou (szatyorvágó) lett, a technikai újításokra fogékony György pedig – a kortársak számára tökéletesen érthetetlen pottyantós vécé használata miatt – a Georgius Polczonzaro nevet kapta.

A teljes történetre talán sosem derül majd fény, de addig is olvassák el Engel Pál 1987-ben, Borsa Iván történész hetvenedik születésnapjára írt fiktív történetét.

24.hu