Így, ha valaki most otthon van, mert leállt a termelés a munkahelyén, kap ugyan fizetést, de két éven belül ledolgoztathatják vele a mostani leállást. Az érdekvédők szerint munkavédelmi szempontból is kifogásolható a rendelkezés.

Egymás után jelentették be a nagyobb gyárak, hogy leállítják a termelést a koronavírus-járvány miatt. A kormány most lehetővé tette, hogy a cégek kétéves munkaidőkeretet határozzanak meg. Ennek lényege, hogy később, amikor újraindul a termelés, akkor a munkavállalókat hosszabb időre rendelhetik be dolgozni, normál munkabérért. Így dolgozhatják le a most kiesett munkaidőt.

A szakszervezetek azonban tiltakoznak a változás ellen. A vegyipari dolgozók szakszervezte szerint a mostani változtatás azt eredményezi, hogy két éven keresztül nem lesz túlóra-kifizetés, a munkavállalókat pedig agyondolgoztatják majd.

Ez eredményezheti azt is egyébként, hogy egy héten akár 60 órát is dolgozni fog a munkavállaló. És egy pihenőnapot fog csak kapni a munkáltatótól. Ez olyan helyzetet teremthet, ami ráadásul még meglátásunk szerint a munkabiztonságot is veszélyezteti. (…) Az emberek nem lesznek kipihentek

- mondja Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Szerintük egy egyéves munkaidőkeret elegendő lenne. Így látja a helyzetet a Vasas Szakszervezeti Szövetség is. A szervezet alelnöke szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a mostani időszakban kvázi nagyon sok mínuszóra halmozódik fel. Szerinte elképzelhető, hogy ha valaki 2020. október 8-án, vagy 2021. április 7-én szeretne munkahelyet váltani, akkor azt mondja neki a munkavállaló, hogy "légy oly kedves fizessél be nekem másfél millió forintot".

László Zoltán szerint az is problémát jelent, hogy olyan cégek is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, akiknek egyébként nem esett vissza termelésük. A szakszervezet szerint az államnak inkább bérkiegészítés kellene fizetnie az állásidőre. Csakhogy azzal kapcsolatban pedig Dávid Ferenc lát több problémát. A VOSZ korábbi főtitkára, a DK gazdasági szakértője szerint egyrészt szubjektív szempontok alapján dől el, hogy ki kaphat ilyen támogatást és ki nem. Azt kell ugyanis bizonyítani, hogy a dolgozó megtartása nemzetgazdasági érdek.

Ezt majd a zsűri, a bíráló bizottság fogja eldönteni, a kormányhivatalban. Kérdem én, hogy működik majd, hogy egye esztergályos az nemzetgazdasági érdeket szolgál, de a fodrász az nem? Teljesen szubjektív az elbírálás, és ami a legrosszabb, hab a tortán, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni

- mondja Dávid Ferenc, a DK gazdasági szakértője.

Dávid Ferenc szerint emellett a támogatás mértéke is kifogásolható, hiszen nagyjából a bérek harmadát támogatja az állam. A nehézhelyzetbe került cégeknek azonban a fennmaradó kétharmadot is nehéz előteremteni, ha visszaesett a termelés.

atv.hu