h i r d e t é s

"Aki a nyilvánosság és a sajtó ellen harcol, az nem a járványt akarja legyőzni"

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

"Aki a nyilvánosság és a sajtó ellen harcol, az nem a járványt akarja legyőzni"

2020. március 26. - 14:00

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslat csökkenti az emberek biztonságát.

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Közleményben ment neki a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatnak (felhatalmazási törvény) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A szakmai szervezet a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, valamint szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást.

A közlemény szerint a börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem éppen hogy csökkenti az emberek biztonságát.

"A WHO álláspontja szerint a világjárvány elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a gyors, pontos és kiterjedt tájékoztatás. Magyarországon kívül Európa egyetlen országában sem merült fel a járvánnyal kapcsolatban a sajtó korlátozásának gondolata, aligha véletlenül: maga az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen. A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük.

Magyarországon a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, vagyis aki álhíreket terjeszt, azzal szemben az állam ma is a törvény kellő szigorával tud fellépni (fel is lép: több rémhírterjesztő ellen is indult eljárás az elmúlt napokban, de egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt). Ha a parlament a kormány szándékai szerint kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet egy olyan gumiparagrafussal, amely bírói mérlegelés tárgyává teszi, hogy a valós tényeket közlő újságírókat is akár öt év börtönnel lehessen sújtani, azzal semmilyen társadalmi célt nem szolgál.

Érveink a módosítás ellen a következőek:

  • A professzionális sajtó nem terjeszt rémhíreket. Amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, az nem rémhír, hanem sajnálatos módon az érintett egészségügyisek sokaságának nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény. Az újságírás lényegéhez tartozik, hogy ezeket megosztjuk a közvéleménnyel. Aligha szolgálná a védekezés biztonságát, ha a szóban forgó az információkat a jövőben a sajtó nem közölné, hiszen épp a média és a társadalom nyomása tudja kikényszeríteni a korrekciót.
  • A szabad tájékozódás és tájékoztatás joga olyan alapjog, amely a hatályos alkotmány szerint az állampolgárokat minden körülmények között megilleti, és amelyet csak más alkotmányos jog érvényesülése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben lehet korlátozni. Egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.
  • A magyar jogban a Btk. egyfajta ultima ratio, amelyet csak akkor vet be a jogalkotó, ha az elérni kívánt célt más eszközzel nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor, mint fentebb jeleztük, szó sincs arról, hogy a magyar sajtóban elharapózott volna a járvánnyal kapcsolatos rémhírek terjesztése, és minden más próbálkozás meghiúsulása után ehhez a végső, büntetőjogi eszközhöz kellene folyamodni.

A MÚOSZ szerint az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket. Ezért kérjük a kormányt, hogy az említett passzust törölje a törvénytervezetből. Kérjük a magyar parlamenti képviselőket, hogy amennyiben mégis az eredeti törvényszöveg kerül eléjük szavazásra, akkor azt ne szavazzák meg: a saját lelkiismeretüknek és a választóiknak is nehezen fognak tudni elszámolni, ha az ország az információk elhallgatása miatt az elkerülhetetlennél több életet veszít. Kérjük és felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy hagyjon fel a kormányzattól független médiumok hiteltelenítésére irányuló törekvésekkel. A járvány megállítása, a veszteségek minimalizálása közös feladatunk, amelyben a sajtó szerepe megkerülhetetlen. Aki ebben a helyzetben a médiát és az újságírókat akarja korlátozni, az nem a koronavírust tekinti az igazi ellenségnek." (muosz.hu)