Aki eddig csak arra gyanakodott, hogy a magyar tudományos élet eddig sem feltétlen függetlenségét igyekszik Palkovics László felszámolni, most kénytelen szembenézni azzal a ténnyel, hogy egy ekkora intézmény akkor képes működni, ha költségvetését fedezni tudja. És bár év eleje óta az állam lényegében elzárta a pénzcsapot, a puszta működéshez szükséges pénz, mintegy 500 milliárd forintos vagyont tudhat magáénak az intézmény.

Mindezt természetesen átlátható tervek bemutatása nélkül igyekszik elérni az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül a kormány.

Az, hogy pontosan mi a kormány célja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak nagy értékű kutatóhálózatával, továbbra sem tiszta: a feladattal megbízott miniszter, Palkovics László nyár óta dolgozik a terveken, de pontosan nem derült ki - nemhogy a nyilvánosság, de sokáig az MTA elnöksége számára sem -, hogy mik azok pontosan.

Amit eddig ismertettek belőle, azt nem támogatta sem az MTA közgyűlése decemberben, sem az elnökség február 12-én. Múlt héten az MTA vezetése bejelentette, addig nem működik együtt, amíg a kormány átlátható, követhető módon nem folytatja az egyeztetéseket. /444/

Lényegében az Akadémia csupán annyit tehet, hogy tiltakozik, hiszen semmilyen biztosítéka nincsen arra, hogy megvédje autonómiáját. Egyébként sokat elárul a tudományos életről az is, hogy akkor, amikor még lehetett volna, nem jutott eszükbe biztosítékokat kikényszeríteni a Fidesztől.

Egy nyilvánosságra került telefonbeszélgetést is idéz a 444.

„A Kormány és az MTA egyaránt adja át az alapítói jogaikat ennek a kuratóriumnak, amely ezután teljes felelősséggel gyakorol minden jogot a rendszerben. Így válik teljesen függetlenné a két alapítótól az intézethálózat, ahogy ez a német példákban is van.”

Szép is lenne a függetlenség, ha nem lennénk szinte teljesen biztosak benne, hogy a kuratórium tagjait részben, vagy teljes egészében a kormány engedelmes talpnyalói közül delegálják.