Íme három aya, ami a fokozatosan tiltás szintjére emel minden alkohollal és mámort okozó szerrel kapcsolatos tevékenységet:

Kérdeznek a mámoros italról és szerencsejátékról. Mondd: „Bennük nagy bűn van, de haszon is az embereknek. A (bennük lévő) bűn nagyobb, mint hasznuk.” Kérdeznek, mire áldozzanak? Mondd: „(saját maguk) feloldozására.” Ekképpen nyílvánítja ki Allah nektek az Áyákat, hátha tán elgondolkodtok- (Korán 2:219)

Az Iszlámban a „Khamr” italt, vagy anyagot jelent, ami befolyásoltság alatti állapotot okoz. Az alkohol csupán egy, ami ide tartozik, de ide sorolhatók drogok, narkotikumok is, melyek meggátolják az embert, hogy saját kontrolja alatt álljon. Azonban nem csak az anyag, hanem maga a külső kontrol alatti státusz esik tilalom alá. A szerencsejáték „Maisar” esetében a bevétel nem küzdelem, munka eredménye. A szerencse, vagy véletlen veszteséget, vagy hasznot hozhat, de a veszteség nagyobb. Pl. mindkettő nagy hasznot hozhat annak, aki eladja azokat, de mindkettő kárt okoz családokban és magában a fogyasztóban.

Ó, kik hisznek! Ne térjetek imára úgy, hogy mámorosak vagytok addig, míg nem tudjátok, mit beszéltek. Se tisztátlanul (ne térjetek imára), csak akkor, ha átmentek (az imahelyen) addig, amíg be nem mosakodtok. Ha betegek vagytok, vagy utaztok, vagy ha egyikőtök az árnyékszékről jön, vagy asszonyt érintettetek és nem találtok vizet, hát végezzetek Tayammumot, magas (homokdűnére) mászva, tiszta (homokkal), majd töröljétek (ezzel) arcotokat és kezeiteket. Mert bizony, Allah a Feloldozó, a Megbocsájtó. (Korán 4:43)

Az Iszlámban nem csak egyedül az alkohol tiltott. „Al-Kohool” egy arab szó, mégsem találjuk a Koránban. „Khamr” kifejezést találunk, ami erjesztett anyagot jelent, melyben részegséget, kábulatot előidéző alkotórész van. A másik szó a „szukára”, ami bódult állapotot, mámort jelent. Általában véve a részegség és mámoros állapot tilos.
Amennyiben nem áll rendelkezésre víz és valaki a legmagasabb és legtisztább helyre mászik fel, ahol a homok mindig tiszta, ez a homok víz helyett alkalmas lehet az ima előtti rituális bemosdásra. Ez a „Tayammum.” Tayammum nem kivitelezhető szokványos talajokkal, ahol humusz, vagy más rothadó anyagok vannak jelen a szervesanyag tartalom miatt.

Ó, kik hisznek! A mámort keltő italok (szerek), szerencsejáték, fétisek és sorshúzás (mágia), a Sátán művéből eredő undor, hát kerüljétek el, hátha tán boldogultok! (Korán 5:90)

Az Iszlámban nem az alkohol tilos egyedül, hanem minden, ami a saját magunk feletti kontrollt blokkolja. A mámor és kábulat státusza tiltott. A szerencsejáték is a Sátán egyik eszköze ahhoz, hogy a kontrollt magunk felett elveszítsük, kárt okozzunk magunknak, családunknak és a társadalomnak. „Anszab” kő-bálványokat, fétist jelent. A Dzsahiliya korából származó arab szokás volt ételt áldozni az „Anszabnak,” mintha istenségek lettek volna. „Azlam” nyilakat jelentett, melyekkel sorsot húztak. A nyilak egy zsákban voltak, és akinek a nyilát kihúzták a zsákból, az élelmet, vagy mást nyert. Az étel nem képviselheti szerencse tárgyát, hiszen Allah gondviseléséből jön hozzánk, ezért minden fizikai és spirituális eszközünkkel küzdenünk kell érte.

A Sátán mámort keltő itallal, szerencsejátékkal akarja közétek vetni az ellenségeskedést, a haragot, majd akadályt állít az Allahra való megemlékezés és ima útjába. Nem végzitek-e be? (Korán 5:91)

Mohamed próféta (béke reá) figyelmeztette követőit, akik borkereskedelemmel foglalkoztak és tíz csoportot átkozott meg: „…akié a prés, aki préselt és érlelt, aki issza, aki továbbítja, akinek továbbítják, aki felszolgálja, aki eladja, aki hasznot húz a bevételből, aki megvásárolja és akinek eladják.” Ezért sok Muszlim mond fel olyan munkahelyeken, ahol az alkohollal kapcsolatban bármi felmerül.

Tudom, jönnek a hozzászólások, hogy ha Allah nem látja, meg fedett helyen, asztal alatt lehet, meg egyéb sületlenségek. Azt is tudom, hogy sok Muszlim iszik. Ez nem változtat a tényen: tilos.