h i r d e t é s

Alkotmányos államnak tekinthető-e Magyarország, 2010 után?

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Alkotmányos államnak tekinthető-e Magyarország, 2010 után?

2017. október 01. - 07:47

Nem rábeszélés, mindenki maga megválaszolhatja!

Forrás: kormany.hu

Mi az alkotmányjog?

Az alkotmányjog azoknak a jogforrásoknak a rendszere, amelyek meghatározzák egy adott államban az elkülönült államszervezeti hierarchiájának felépítése, az állam és a területén élő népesség kapcsolatát.

E meghatározásból kiindulva alkotmányról már az állam fejlődésének legrégebbi időszakában is beszélhetünk, mert szabályozás ezekben a kérdésekben már ott is történt.

A legáltalánosabb elfogadott álláspont szerint alkotmányos államról csak a polgári forradalmakat követő időszakok után szólhatunk, ugyanis az állam és a területén elő népesség kapcsolata ezt követően válik meghatározóvá.

Történelmi alkotmányos és írott alkotmányos államtípusok

Az államokat aszerint, hogy milyen alkotmánnyal rendelkeznek, két nagy csoportra bontják: megkülönböztetnek írott és történeti alkotmánnyal rendelkező államokat.

Történelmi alkotmánnyal rendelkező államok közé azokat az államokat sorolják, amelyek törvények, vagy azonos minőséggel bíró jogforrásokon és a szokásjogon alapul az állam alkotmányos berendezkedése.

Ilyen történeti alkotmánnyal rendelkező állam Anglia, de ilyen állam volt 1946-ig Magyarország is.

Angliában az alkotmányosság eredetét az 1687. évi jogok törvényéig az un. Bill of Righs-ig vezetik vissza.

Magyarországon az Aranybulla a kiindulópont, amit a Werbőczi- féle Hármas Könyv és a szokásjog egészített ki.

Angliában a jogforrások között szerepet játszanak a bírósági döntések is, amelyek precedens jelentőséggel hatnak a későbbi jogalkotásokra, illetve jogalkalmazásra.

Az USA Alkotmánya

A legrégebbi írásos alkotmány az Észak-amerikai Egyesült Államok 1787-ben elfogadott alkotmánya, - amely napjainkban is hatályban van.

Ennek az alkotmánynak jelentőségét az is mutatja, hogy megfogalmazta a hatalom megosztásának rendjét, így a későbbi alkotmányok kialakulására döntő befolyással rendelkezett.

Az európai államok alkotmányos rendjének fejlődésére nagy hatást gyakorolt a francia forradalom 1791. évi alkotmánya, valamint az 1832.évi belga alkotmány.

Az alkotmányosság elméletének és gyakorlatának kidolgozásában jelentős lépések történtek a második világháború után, amikor az ENSZ által hozott döntések alapján világszerte megerősödtek nemcsak az állampolgári, hanem az emberi jogok biztosításának intézményei is és megfogalmazódtak az alkotmányos állam kritériumai.

Milyen állam tekinthető ma alkotmányos államnak?

Napjainkban elfogadott általános nézetek szerint az alkotmányos államnak azok az államok tekinthetők, amelyben biztosított a törvény uralma, érvényesül a hatalom megosztásának és a népképviseletnek az elve, meghatározott a törvényhozó és a végrehajtó hatalom hatásköre és felelőssége, érvényesül az általános választójog, biztosítják az emberi jogokat, továbbá megvalósul a törvény előtti egyenlőség, és a bíróságok függetlensége.

Az alkotmányosság fogalma nemcsak az alkotmányhoz kötődik, hanem a jogforrások egész rendszeréhez: nem az a döntő, hogy egy állam van-e alkotmánya, hanem az, hogy kialakultak-e azok az intézmények, amelyek az  említett feltételeket biztosítják.

Állami szervek egymásközti kapcsolata, valamint az állami szervek és állampolgárok kapcsolata csak jogilag szabályozott keretek között oldható meg, az önkényesség, a jogellenesség bármilyen jellegű kapcsolatban kizárt. A törvény uralma nemcsak a törvényi úton történő szabályozást jelenti, hanem a jogszabályok szerinti eljárást foglalja magában.

A hatalom megosztásának eredete és társadalmi szerepe.

A hatalom megosztásának elve, illetve a gondolat kialakulása, amely Montesqueu nevéhez kapcsolódik.(De l’Espirit des Lois, 1748).

Azt fejezi ki, hogy mivel minden ember hajlamos arra, hogy visszaéljen a hatalommal, emiatt a hatalmat hatalommal kell korlátozni, s hogy az önkényt kiküszöböljék, meg kell akadályozni, hogy bárki is kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön.

Ezért külön kell választani az állam funkcióit, el kell határolni a törvényhozói, a végrehajtói és a bíráskodási tevékenységet. Így elkerülhető az, hogy valaki a hatalomnak a függőségébe kerüljön.

A hatalommegosztás koncepciója egyértelműen az abszolút monarchia ellen irányult, és azt fejezte ki, hogy a polgárság, a legfelsőbb képviseleti szervben gyakorolta a törvényhozói hatalmat, amely megállapítja a legfontosabb törvényeket, dönt az állami bevételekről, a költségvetésről.

E mellett azt is rögzítették, hogy míg ezeket a döntéseket a parlament meg nem hozza, nem lehet a parlamentet feloszlatni. E rendelkezések egyben alkotmányos biztosítékot is jelentettek a parlament működése tekintetében.

A későbbiekben az alkotmányos biztosítékoknak, illetve a hatalom megosztása elve érvényesülésének új rendje is kialakult az alkotmánybíróságok létesítésével, valamint a helyi és területi önkormányzatok létrehozásával.

Népképviselet elve az alkotmányos jogállamban

A népképviselet elve, illetve annak érvényesítése, azt jelentette, hogy a polgárság vagyoni helyzete alapján beleszólást kér a közügyek intézésébe. Így alakul a születési előjogok érvényesítése mellett a választójog, amely ugyan az első időkben csak vagyoni viszonyokhoz kötődött, s az általános választójog létrejöttéhez még közel kétszáz évnek kellett eltelnie, de kiindulásként megtörte a nemesség addigi egyeduralmát, és hosszú küzdelmek után eltörölték a vagyoni és nem vagyoni cenzusokat.

A parlament és a kormány felelőssége

A törvényhozói és a végrehajtó hatalom felelőssége, illetve a felelősség növekedése összekapcsolódik az állam megváltozott szerepével. Ma már az államnak gazdasági, kulturális és szociális feladatai is vannak. Így a jogalkotás, s benne a törvényhozás funkciói is bővültek, s ezek végrehajtása tekintetében a kormány, a végrehajtó hatalom munkája is megváltozott.

Az általános választójog alapján megismétlődő parlamenti választások az állampolgárok ítéletét is jelentik a törvényhozás és a kormány működéséről, s a megvont bizalom politikai felelősségre vonást is jelent az előző ciklusban történő működésről.

A bíróságok, illetve a bíráskodás függetlensége azt fejezi ki, hogy az igazságszolgáltatásban a bírák ítéleteit semmi nem befolyásolhatja. A törvényen kívül csak saját lelkiismeretük befolyásolhatják a döntések meghozatalában. 

A legfelsőbb bíróságoknak lehetnek elvi állásfoglalásai és iránymutatásai, amelyek természetesen kötelezőek a bíróságokra, de ezekre csak akkor kerül sor, ha ugyanolyan jogesetekben a különböző területi bíróságok eltérő megítélést alkalmaznak. Ezekben az esetekben a jogalkalmazás egységessége a cél.

A törvényelőtti egyenlőség kezdetben a születési előjogok eltörlése ellen irányult.

Napjainkban azt fejezi ki, hogy az állam polgárai között nem tesz különbséget, egyenlőséget biztosít számukra, ugyanakkor tiltja a megkülönböztetések alkalmazását.

Így nem lehet különbséget tenni az állampolgárok neme, nemzetisége, faja, vallása között. Mindenhez kapcsolódik az emberi jogok biztosítása, amelynek alapkérdéseit ugyancsak az alkotmányban rögzítik. A Magyar Köztársaság Alkotmánya mintegy ötvenegy állampolgári és emberi jogot, továbbá három állampolgári kötelezettséget sorol fel