Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de ténylegesen plusz EU-s pénznek is örülhet a kormány legalább 280 milliárd forint értékben.

És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.

Az Európai Bizottság március 18-i nyilvános levele világosan jelzi, hogy a testület 861 millió eurónyi EU-támogatást nem fizettet vissza Magyarországgal, amit 2020. júniusáig eredetileg vissza kellett volna fizetni. (Ez a 2019-es éves előfinanszírozásból megmaradt tétel, amit nem tudott időben felhasználni az ország, de ezt most megtarthatja a rugalmas brüsszeli hozzáállás jegyében. Az alábbi táblázatban ez a tétel még 855 millió volt, de később átszámolta a testület. Mivel ezt a pénzt egyszer már tavaly átutalta a Bizottság, most nehéz forintban számszerűsíteni, de ha a tavalyi év jelentős részére jellemző 325-ös euróárfolyammal számolunk, akkor legalább 278 milliárd forintról beszélünk.)

A fenti levél azt is világosan jelzi, hogy Magyarország az idei éves előfinanszírozás keretében összesen 608 millió euró felgyorsított kifizetésére számíthat március végén és április elején. A Portfolio adatai szerint ennek éppen a felét, 304 millió eurót máris átutalta a Bizottság a magyar állam számlájára. Mivel ez a napokban érkezhetett meg, amikor 355 körül ingadozott az euró, így ezzel kalkulálva 108 milliárd forintnyi plusz pénzről beszélünk. A következő két hét során további 304 millió euró fog jönni, ami például 360-as euró mellett csaknem 110 milliárd forintot jelent majd.

Az Európai Bizottság a koronavírus válság miatt példátlanul lazított szabályrendszere miatt legalább 278 milliárd forintnyi plusz eu-s pénzzel gazdálkodhat a kormány, hogy az egészségügyi rendszert megerősíthesse, kkv-kat támogasson, vagy munkaerőpiaci bértámogató programokat működtessen.

Ezen felül legalább 220 milliárd forintnyi EU-forrást használhatna fel a most rugalmassá tett szabályok mellett, bár ez a tétel inkább az itthon már futó pályázatok mögöttes likviditási támogatásaként értelmezhető. Így valószínűleg tényleges új mozgásteret nem jelent a koronavírus elleni küzdelem jegyében.

Összesen azért mindenesetre elmondható, hogy legalább 500 milliárd forintnyi, gyors likviditási támogatással segít a Bizottság a magyar kormány koronavírus elleni küzdelmében.

Itt jön a nagy csavar a képbe

Szintén csak elméleti támogatási lehetőséget jelent Magyarországnak az Európai Bizottság alábbi táblázatának második oszlopában jelzett 4,748 milliárd euró. Ahogy a testület magyarázó anyaga levezeti:

Ezt a 4,748 milliárd eurót csak akkor tudná felhasználni az uniós alapokból Magyarország, ha az első oszlopban jelzett, itthon megtartható 855 millió eurót (fenti levélben már 861 milliót) is a most lazított szabályrendszer mentén használja fel.

Ez azonban objektív akadályba ütközik: Magyarország a 7 évre járó uniós keretnek már több mint 100%-át lekötötte idehaza megítélt forrásokkal, így hiába lenne még az uniós alapokban szabad keret a most lazított szabályrendszer alapján, ezt már nem tudja lehívni a koronavírus elleni küzdelem költségeire, mert más célokra előtte elosztotta (csak akkor tudná, ha előtte tömegesen felmondja itthon a már megkötött támogatási szerződéseket és az új szabályok mentén átcsoportosítja a forrásokat, de többször is jelezte az utóbbi hetekben a kormány, hogy ezt nem szeretné meglépni).

Ez a nagy forrásátcsoportosítási lehetőség az olaszoknál, spanyoloknál és németeknél nem véletlen: éppen ők álltak eddig a legrosszabbul a 7 évre kapott EU-források otthoni lekötésével, így tehát most, a rugalmassá tett pénzfelhasználási szabályokkal éppen ők tudnak a leginkább élni. Az alábbi rangsort egyébként már másfél éve Magyarország vezeti annak a tudatos kormányzati stratégiának az eredményeként, hogy minél gyorsabban elossza itthon a forrásokat, hogy a nyerteseknek több idejük legyen a projektek végrehajtására.

Most ez a stratégia üt vissza az előre nem látható válság miatt, de amint látjuk, nemcsak nálunk, hanem további 13 másik tagállamnál is.

A 4,748 milliárd eurós elméleti magyar pénzfelhasználási keretet az alábbi rangsor jól mutatja, hiszen a 7 évre járó keretnek még "csak" a 44%-át hívta le az ország a közös brüsszeli kasszából, így akár át is lehetne csoportosítani a forrásokat (de ehhez itthon a nyertes pályázatok tömeges felmondása kellene).

Mégis több milliárd eurós segítséget kapott Magyarország

A fentiekben tehát levezettük, hogy a koronavírus miatti fellépésre 855 millió eurót megtarthat Magyarország és további 608 millió eurót gyorsabban folyósítanak Brüsszelből. Ezeken felül értendő azonban még akár több milliárd eurónyi potenciális EU-pénz, amit a most lazított szabályrendszer mellett fel tudna használni Magyarország a koronavírus elleni küzdelemre. Három ok miatt még jelentős EU-s fejlesztési források elköltése előtt áll az ország a 2014-2020-as ciklus terhére:

• Forintgyengülés. Mára 360-ig zuhant a forint az euróval szemben és a globális eladási hullám mellett benne van a pakliban további forintgyengülés is (mint a gazdaság exportorientált és életben maradó része számára az élénkítési lehetőség egyik eszköze). Ez tehát a Brüsszelből még le nem hívott 14 milliárd eurónyi fejlesztési forrás itthon forintban elkölthető részét jelentősen növeli. (Csak egy példa: ha 360-ra ugrana az euró/forintnál a tervezési árfolyam a néhány héttel ezelőttig érvényes 319-ről, akkor ez nagyságrendileg 570 milliárd forintnyi plusz forrás itthoni elosztását tenné lehetővé minden más változatlansága mellett, ami mintegy 1,6 milliárd euró.)
• Bedőlő projektek. Mivel a koronavírus miatti gazdasági sokk számos, néhány hete még működőképesnek tűnő uniós fejlesztést is megborít a hétfőn idehaza átírt forrásfelhasználási szabályok mellett is (pl. megugró importköltségek mellett bezuhanó árbevétel, egyéb vállalások betarthatatlansága, stb.), a könnyebbé tett projekt lezárási lehetőségek mellett ez is óvatos becslésünkkel legalább 1-2 milliárd eurónyi forrást felszabadít a bedőlő projektekből (igaz közben a tovább futó projektek költségnövekményét is finanszírozni kellene főként a kiemelt projekteknél).
• Túlvállalás fokozása. A megsokasodó gazdasági bizonytalanságok és a számlák uniós befogadásával kapcsolatos kockázatok miatt a kormány feltehetően tartani akarja azt a korábbi tervét, hogy a 7 évre szóló uniós keretet 10%-kal túlvállalja, hogy biztosan el tudja hozni a 100%-nyi pénzt Brüsszelből. A túlvállalás azonban jócskán megterheli az itthoni állami költségvetést, amelyre most egyébként is drasztikusa sok teher hárul az egyéb problémák elhárításából adódóan. Nem lennénk meglepve, ha emiatt a 10%-os túlvállalási célt kicsit csökkentené a kormány például 6-8%-ig, de biztosan jóval az elméletileg számítható keret 100%-a feletti forrástömegre „lőne”. Mivel rendszerszinten a túlvállalás néhány hete még csak 104% körül állt, ennek kismértékű fokozása (pl. 106-108%-ig) is legalább egy-két százmilliárd forintnyi itthon elosztható uniós forrástömeget jelent pluszban, amelynek elosztásánál szintén figyelembe lehet venni a brüsszeli pénzelosztási szabályok lazítását.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy még a 2014-2020-as ciklus terhére több milliárd eurónyi az az uniós forrástömeg, amelyet a magyar kormány a koronavírus miatt lazított brüsszeli pénzelosztási szabályok terhére eloszthat idehaza valamilyen formában.

portfolio.hu