Ő tehető felelőssé az etnikai tisztogatásokért, újságírók bebörtönzéséért, így Aung San Suu Kyi reputációja a nyugaton megütközést váltott ki az elmúlt hónapokban. 

Myanmar vezetője azonban egy új szövetségesre talált a szélsőjobbos, migráció ellenes magyar miniszterelnök, Orbán Viktor személyében.

A ritka alkalmak egyikén, mikor a béke Nobel díjas Aung San Suu Kyi, aki egykor a myanmari demokráciáért folytatott küzdelem meghatározó alakra volt Európában jár, találkozott Orbánnal Budapesten. A két vezető közös véleményének adott hangot a migrációval és Iszlámmal kapcsolatban. 

 „Hangsúlyozták, hogy a migráció jelenti mindkét ország és hozzájuk tartozó régiók legnagyobb kihívását”

, olvasható a találkozójukról kiadott közös nyilatkozatukban.

Kitértek arra, hogy mindkét régión belül a muszlim populáció folyamatos növekedést mutat, amivel együtt kell élni.

A Myanmari demokrácia egykori reménysége, Aung San Suu Kyi, akit 2015-ben az ország civil vezetőjévé választottak, a katonai rezsim alatt 15 évet töltött házi őrizetben. Jelenleg csalódottságát fejezte ki a nyugati kormányok iránt, akikre korábban feltekintett. 

Azzal, hogy képtelen volt elítélni a kisebbségi Muszlim Rohingya lakósság elleni erőszakos katonai leszámolást 2017-ben, mikor Rohingyák ezreit erőszakolták és gyilkolták meg és ezt az ENSZ etnikai tisztogatásnak minősítette, majd a brutális katonai akciót védelmébe vette, szerepe ellentmondásossá, vitathatóvá vált.

Aung San Kyi kormánya azóta sorozatosan elbukott olyan biztosítékokat adni a milliós Rohingya lakósságnak, akik jelenleg Bangladesi menekülttáborokban élnek. Visszatérésük esetén semmi nem garantálja biztonságukat és állampolgárságukat.

Orbán hasonlóan rossz eredményt tud felmutatni. Kormánya 2015-ben „szükségállapotot hirdetett a tömeges migrációra” hivatkozva. Ezzel félelmet kavart Magyarországon egy állítólagos migráns fenyegetettség okán. Az Európa Tanács emberi jogi biztosai egy jelentést tettek közzé, melyben Orbán kormányát azzal vádolják, hogy migráns-ellenes retorikát folytat, amely xenofóbiát táplál, félelmet és gyűlöletet szít.

Aung San Suu Kyi erélyesen fellépett a nyugat ideákkal és elvekkel szemben Myanmarban, amire Orbán a találkozó után kiadott közös közleményben úgy reflektált, hogy ellenzi a nyugati országok demokrácia exportját.  

Aung San Suu Kyi a vonzódás legkisebb jelét se mutatva az EU felé az Orbánra úgy tekint, mint aki Európa páriája (kegyvesztettje, deklasszáltja) és ez jelentős teljesítmény, mondta Phil Roberton, a Human Rights Watch Ázsiával foglalkozó igazgatója. Miután szégyenteljesen falazott a Myanmari katonaság Rohingya Muszlimok elkövetett genocidnak, most boldogan fog kezet és barátkozik Európa legxenofóbabb, demokrácia ellenesebb vezetőjével, tette hozzá Roberton.

A találkozó üzenete Brüsszel felé világos: „Myanmar nem hallgat a ti csendes diplomáciai jeleitekre.”

A Myanmari kormány szóvivője nem volt elérhető, hogy ezt kommentálja.

Aung San Suu Kyi útjának célja Közép Európába a régióval történő gazdasági szálak erősítése volt. Magyarország előtt a Cseh Köztársaságba látogatott, ahol Andrej Babis miniszterelnökkel találkozott.