Tagállamaihoz képest az Európai Unió intézményei általában ellenállóbbak a tekintélyelvű, Unión kívüli országok, főként Oroszország és Kína befolyásával szemben. Ennek megfelelően az uniós politikai döntésekre Moszkva és Peking leginkább a tagállamokon keresztül hathat. Az Európai Parlament az intézményrendszeren belül a legellenállóbb szervezet, e tekintetben a magyar képviselők sem lógnak ki a sorból: a kormánypárti EP-képviselők általában az Európai Néppárt irányvonalát követik, sokszor Budapest külpolitikájának is ellentmondva.  

A Political Capital regionális partnereivel (V4-országok, Ausztria, Románia, Bulgária) együttműködésben vizsgálta az uniós intézmények sérülékenységét az autoriter rezsimek befolyásával szemben. Az egyéves kutatást a National Endowment for Democracy támogatta. Az Európai Parlament esetében 19 szavazás eredményét felhasználva számszerűsítettük az eredményeket az egyéni EP-képviselők, a nemzeti pártok és delegációk, illetve az uniós pártcsaládok tekintetében. 

A kutatás néhány megállapítása: 

• Az Európai Parlament gyakorlatilag az uniós külpolitika „lelkiismeretévé” vált, olyan álláspontokat artikulálva, amelyek tisztán az uniós értékeken alapulnak. Bár a lelkiismeret nem mindig képes irányítani a viselkedést, sok esetben mégis megteszi. Amikor pedig nem, akkor bűntudatot kelt. Így közvetett hatása jelentős lehet.  
• A politikai spektrum szélein ülő csoportok, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) és a szélsőbaloldali Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) támogatják leginkább az autoriter rezsimeket. Ide sorolható számos pártcsalád nélküli képviselő is. 
• A magyar EP-delegáció nem lóg ki a Parlament fősodrából, sőt, az uniós átlag felett teljesít. Jelenleg nincs olyan magyar EP-képviselő, aki nyíltan és folyamatosan az orosz vagy kínai érdekek mellett, az autoriter nem-uniós rezsimekkel való fellépéssel szemben foglalna állást. 
• A Fidesz európai parlamenti delegációja egyfajta „puffert” képez Budapest egyre Kelet-orientáltabb külpolitikája és a brüsszeli, kiváltképp a néppárti elvárások között. 
• A Momentum, a DK, illetve a Jobbik képviselői a kormánypártoknál is kritikusabbak az autoriter gyakorlatokkal szemben. A korábban az EBESZ által el nem ismert donbasszi „népszavazásokon” választási megfigyelőként résztvevő Gyöngyösi Márton szavazatai alapján a Kremllel szemben az egyik legkritikusabb magyar EP-képviselő lett, emellett elítélte a kínai, a venezuelai vagy a bolíviai rezsimeket is.  

A teljes angol nyelvű tanulmány itt érhető el (pdf). 

A tanulmány hosszabb magyar nyelvű összefoglalója itt olvasható (pdf).