Az amerikai diplomácia vezetője szerint bármilyen döntés, amely a ciszjordániai palesztin települések feletti izraeli fennhatóságot érinti, csakis és kizárólag Izrael belügye.

Pompeo ismételten a Palesztin Hatóság vezetőit okolta az izraeli-palesztin békefolyamat elakadásáért.

A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánykoalíció várhatóan július elsején terjeszti a kneszet (izraeli parlament) elé a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztését. Ezeken a területeken - ahol egyébként a palesztinok a leendő államukat hoznák létre - nagy kiterjedésű zsidó telepek vannak. A vidéket Izrael részben stratégiai fekvése, részben pedig vízforrásai miatt rendkívül fontosnak tekinti, s annektálásukhoz bírja Washington egyetértését is.

A Donald Trump amerikai elnök által januárban előterjesztett béketerv szerint Izrael bekebelezné Ciszjordánia mintegy 30 százalékát. A tervet a palesztin fél elutasította, mondván, hogy ellehetetleníti az életképes palesztin állam létrehozását. Pompeo erre a Mahmúd Abbász palesztin elnök által megfogalmazott állásfoglalásra utalt az újságírókkal folytatott beszélgetésekor.

Szerdán egyébként António Guterres ENSZ-főtitkár szintén arra szólította fel Izraelt, hogy ne kebelezze be Ciszjordánia egy részét, mert ezzel ellehetetlenítené a kétállami megoldást, vagyis Izrael mellett a palesztin állam létrehozását is. Guterres felszólította a közel-keleti négyes - az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ - képviselőit, hogy

tegyenek eleget megbízatásuknak és találjanak kölcsönösen elfogadható keretet ahhoz, hogy az érintett felek előfeltételek nélkül folytathassák a tárgyalásaikat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa  még a nap folyamán tárgyal a közel-keleti helyzetről. Nikolai Mladenov, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja szerdán úgy fogalmazott: Ciszjordánia egy részének annektálása

azzal a kockázattal jár, hogy véget érnek a több mint negyed évszázaada tartó nemzetközi erőfeszítések egy jövendő életképes palesztin állam létrehozására.

(MTI)