h i r d e t é s

Az ellenzék áll jobban a bizonytalanoknál a Republikon szerint

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Az ellenzék áll jobban a bizonytalanoknál a Republikon szerint

2021. május 06. - 18:33

Az ellenzéknek és a kormánypártoknak is van tartalékuk a jelenleg 30 százalék körüli bizonytalan szavazó között, de nem ugyanakkora. 

Az ellenzéki pártok elnökei. - Fotó: Jakab Péter

38 százalékuk kormányváltást szeretne (de nem azonosul az ellenzékkel), míg körülbelül 10 százalékuk a Fidesz-kormány maradását támogatná – mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője. A bizonytalanok fiatalabbak, középfokú végzettségűek és általában nem vagy kevésbé érdekli őket a politika.

Mikecz Dánielt, a Republikon Intézet elemzőjét kérdezte a Klubrádió arról, hogy szerdán online konferenciát tartottak arról, kik is a bizonytalan szavazók, akiknek fontos szerepük lehet a 2022-es választáson.

Elmondta: bizonytalannak számít mindenki, aki nem tud válaszolni, úgy gondolja, hogy nem szavaz majd, vagy nem mondja meg, kire szavazna.

Az ellenzéknek és a kormánypártoknak is van tartalékuk ebben a körben, de nem egyforma mértékben. Szabó Andrea, a TK Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese által ismertetett adatok alapján van köztük 9 százaléknyi fideszes választó; ez nem olyan sok, de ha kiélezett lesz a 2022-es választás, és ez várható, akkor lényeges lehet. A Republikon adatai szerint a bizonytalanok 38 százaléka kormányváltást szeretne. Ez persze nem jelenti, hogy azonosulnak az ellenzékkel, de szeretnék, hogy valami változzon a politikában.

Választási cikluson belül változik, hogy mekkora ez a tábor. 40 százalék is lehet, de a választáshoz közeledve csökken ez az arány, mivel bár sokan nem rendelkeznek kiforrott politikai preferenciával, úgy gondolják, hogy választani azért csak kell. Amikor alacsony, akkor 30 százalék körüli a bizonytalanok aránya. Jelezte: akik kiábrándultak a politikából, de érdeklődnek iránta, azok rendszerint találnak lehetőséget, a tudatosan a politikától távolmaradók jóval kevesebben vannak. 

Más ügyekben is bizonytalanok

Nemcsak az jellemző rájuk, hogy nem tudnak vagy nem akarnak megnevezni egy pártot, hanem általában kevesebbet foglalkoznak politikával, nem annyira érdeklődnek a téma iránt, más médiatartalmakat követnek és szakpolitikai kérdésekben középre helyezik magukat, vagy nem tudnak ezekben véleményt formálni.

Azt lehet látni a Republikon kutatásai alapján, hogy a fiatalabbak és a közepes iskolai végzettségűek (érettségizettek, szakközépiskolát végzettek) között magasabb a bizonytalanok aránya. A 29 százalékos átlaghoz képest Budapesten alacsonyabb, csak 22 százalék az arányuk, a megyeszékhelyeken viszont érdekes módon magasabb, 37 százalék, noha ezekben a városokban voltak sikerei az ellenzéknek a 2019-es önkormányzati választáson. Ez jelenthet tartalékot az ellenzéknek, de lehet veszély is, mert előfordulhat, hogy velük szimpatizálók végül nem mennek el szavazni.

Nem láttuk a filmet, de beszélünk róla

A társadalom tagjai érzékelik, hogy milyen ügyek, problémák vannak. A Fidesz a plakátkampányokkal akarta elérni azokat, akik nem követik a sajtót. Ha van egy közhangulat, ha mások is beszélnek kiemelt ügyekről, azok is elérhetik a választókat, és a popkultúrában is megjelennek egyes esetek, azokról is lehet értesülni. Kicsit hasonlóan ahhoz, hogy sokan tudnak valamit egy-egy filmről vagy sorozatról, amit egyébként nem láttak, csak azért, mert szó van róla vacsoraasztalnál vagy rokoni, baráti beszélgetéseken. (Klubrádió)