Így áldozta be a várakozásoknál kedvezőbb GDP arányos államháztartási hiányt a felelőtlen költekezés oltárán. Mindez megkérdőjelezi azt, hogy a jelenlegi Magyarországon létezne a költségvetési fegyelem.

Különleges esztendőnek minősítették a szakemberek a tavalyit, a költségvetés szempontjából. Abban még nincs semmi szokatlan, hogy az egész éves pénzforgalmi hiány 848 milliárd forint lett, az már viszont párját ritkítja, hogy tavaly decemberben a kormány gigantikus költekezésbe fogott, és ennek következtében 907 milliárd forintos mínusszal zárta az esztendő utolsó hónapját a büdzsé. Tavaly novemberben úgy tűnt, hogy azt a hónapot jelentős többlettel zárhatja a büdzsé, ám a kormány esztelen költekezésbe fogott, kihasználva azt a korábban a maga számára teremtett lehetőséget is, hogy a költségvetés fősoraiból a saját - gyakran nem minden érdek nélküli céljai megvalósításához - az Országgyűlés jóváhagyása nélkül csoportosíthat át pénzeket. Jogosan merül fel a kérdés: mit érhet az a költségvetés, ahol - ha csak egyetlen hónapra is -, ekkora többlet keletkezhet?

Emlékezetes, hogy tavaly áprilisban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerte, hogy a 2017-es költségvetés készítésekor a kormány figyelembe vette, hogy választási időszak következik, mert nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben, amikor az emberek nem érezték, hogy a gazdaság jobban teljesít, és ez is oka volt, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. A tavalyi, összességében 1000 milliárd forintot meghaladó mértékű osztogatással a kormány csak azt bizonyította, hogy az elmúlt esztendőben is a 2018-as választásokra gondolt - mondta Katona Tamás. Az egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte, hogy a pénzszórásnál csak arra fordított a kormány gondot, hogy belül maradjon a GDP arányos hiány a maastricht-i kritériumban szereplő 3 százalékos mértéken, ami egész biztos, hogy sikerült is.

A tavaly novemberi költségvetési többlet főként a növekedési adóhitelnek köszönhető. Mint ismeretes a GE (a korábbi General Electric) magyarországi leánya 2015-2016-2017-re összesen 512 milliárd forint extra társasági adóbefizetésről állapodott meg a magyar kormánnyal az amerikai multi adóoptimalizációs projektje keretében, amit három év alatt egyenlő részletekben fizetnek be az adóhatóságnak. (Erre a projektre találta ki a magyar kormány a növekedési adóhitel konstrukciót - ami egy halasztott adófizetést jelent.) Vagyis ennek a tavalyi évben elszámolt adókedvezménynek mintegy felét a GE egymaga fizette be - emlékeztetett Katona Tamás, aki ehhez hozzáfűzte, hogy a másik fele mintegy ötven, jórészt off-shore cégtől származott. A növekedési adóhitel sérti az uniós egyezményeket - ezért a szakember nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Brüsszel szankciókat fog emiatt alkalmazni. A kedvezményes adózásnak ez a formája ugyanis lehetővé teszi, hogy a más országokban keletkező adót nálunk fizessék meg. Innen is eredhetett az átmeneti költségvetési többlet, amit még megfejelt a fogyasztási adóból származó, a korábban tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű adótöbblet és az állami földárverésekből származó bevétel.

Az átmeneti költségvetési többlet másik okára Palócz Éva világított rá a 168 órának adott interjújában, amikor a Kopint-Tárki vezérigazgatója arról beszél, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nullás költségvetésre van szükség egy olyan országban, ahol a GDP 1-1,5 százalékát kitevő finanszírozás hiányzik az egészségügyből, nem beszélve a közoktatás drámai helyzetéről, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására a mainál sokszorosan többet kellene költeni.

Előre tekintve azt még nem lehet megmondani, hogy a 2017-es költségvetés hogyan is tud megállni a lábán - figyelmeztetett Katona Tamás. Ugyanis a tavaly tavasszal elfogadott idei büdzsé nem vehette figyelembe a később elfogadott adótörvényeket, a minimálbérbér és a garantált emelésének költségvetési hatásait, ezért ebben a büdzsében már semmi sem úgy igaz, ahogy elfogadták. Így tavasszal vagy a nyár elején mindenképpen módosítani kell.

Szerző: Bonta Miklós / nepszava.hu