h i r d e t é s

Azt a csokit, azt nem kellett volna

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Azt a csokit, azt nem kellett volna

2015. január 27. - 01:00
0 komment

Tudja, mi volt abban a csokoládéban, amit Orbán megevett a parlamentben?

Na, ezt a miniszterelnök testőrei sem tudják, akik szakértők szerint hibáztak, amikor Orbánt odaengedték a csokihoz. Putyinnal ilyesmi nem fordulhatott volna elő, igaz, neki a szájába repülő kéretlen legyet is leszedik az orvlövészek, az orosz elnök körül pedig több a színész, mint a biztonsági ember. Azért Orbán gasztrokommandója is a tojótyúk körmére néz, ha úgy van, és általában úgy is van.

December közepén olyan dolog történt hazánkban, mint még soha. Na, nem azért, mert váratlanul bedobták az útdíj tervezetét, ami ismét komoly hullámokat vert a Fidesz háborgó óceánján. Ennél még érdekesebb volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megevett a parlamentben egy tejcsokoládét, amit az újabb trafiktörvény tervezet miatt az állásukat féltő dohányipari dolgozók küldtek az Országházba, a gyerekeik arcképével ellátva. Önmagában ebben még nincs semmi meglepő, ma Magyarországon talán nincs is olyan település, ahol ne lehetne csokit kapni, miért éppen az ország politikai ütőerében, a parlamentben ne lehetne hódolni a csokievés édes, néha talán bűnös élvezetének?

Orbán csokievésének azonban van egy olyan aspektusa is, amelyről eddig méltatlanul nem esett szó. Ez a szenzációhajhász narratíva úgy szól, hogy lényegében teljesen ismeretlen emberek beküldtek valamit az ország legszigorúbban őrzött épületébe, amit az ország legjobban védett embere kérdés nélkül a szájába vett, ráadásul a helyettesével! Erről az oldalról szemlélve – bármennyire is finomnak tűnt –, 

nemzetbiztonsági szempontból kockázatos volt elmajszolni azt a csokoládét.

Érdeklődtem is a Terrorelhárítási Központ (TEK) társadalmi kapcsolatokért felelős osztályán, hogy átvilágították- e azt a csokit, amit Orbán megevett, de nem kaptam választ, mint ahogy arra sem, hogy kit terhelt volna a felelősség, ha akkor történik valami a miniszterelnökkel, illetve hogy szerintük történt-e mulasztás az ügyben. 

 

orb.gif

Nagy meglepetés nincs abban, hogy a TEK nem kötötte az orromra, csináltak-e valamit a csokival, vagy sem; ugyanis a TEK titkosszolgálat, így alapból minden ami ott történik, államtitoknak minősül, Hajdú János egyéni döntése, hogy nyilvánosságra hoznak-e valamit a ténykedésükről, vagy sem. 

A csokievésről készült fotókon egyébként tökéletesen bontatlannak tűnik az édesség, ezért nagyon valószínű, hogy nem világították át. Több biztonságtechnikai szakértővel beszélgettem (egyikük lazán kapcsolódik is a TEK-hez), akik azt mondták: normál körülmények között nem kell attól tartani Magyarországon, hogy valaki mérgezett csokit küld be a miniszterelnöknek a parlamentbe. Mégis úgy látják, hogy december közepén hibázott a TEK, amikor csak úgy odaengedtek egy idegen csokit Orbánhoz. 

Átvilágítják a tyúkot, ami Orbánnak tojik

Pedig a TEK alapvetően nem viccel, ha arról van szó, hogy biztosítani kell a miniszterelnök biztonságos étkezését. Orbán Viktor és a köztársasági elnök ételeire a TEK speciális vegyészekből álló gasztrokommandója vigyáz: ellenőrzik a nekik felszolgált ételek beszerzését, elkészítését, az ízesítést, de még a felszolgálást is. Sőt, néha még kíváncsiságból bele is kóstolnak, és ha nem finom, visszaküldik a séfnek egy kis újragondolásra, számolt be erről részletgazdagon pár éve a Blikk. 

A TEK akkor azt nyilatkozta, hogy kistelepülésen például nem engedik, hogy tatár bifszteketszolgáljanak fel a miniszterelnöknek. Az ugyanis „nyers húsból készül, így nem lehet szavatolni a biztonságosságát" – mondta a lapnak Kocsis Nándor rendőr alezredes. 

A TEK gasztrokommandója általában hivatalos rendezvény előtt két nappal bejárja a helyszínt, ellenőrzik a beszerzési forrásokat, felmérik, mennyire frissek az alapanyagok, szükség esetén még a tojótyúkok körmére is ránéznek. Ilyenkor mintákat is szoktak venni, amiket laboratóriumban vizsgálnak, de ha úgy látják, az elkészült ételen is lefuttatnak egy gyorstesztet. A TEK tehát nem lacafacázik, ha biztonságos étkezésről van szó, viszont nem hivatalos rendezvényen Orbán Viktor maga dönti el, hogy és mit eszik, ebbe pedig még a gasztrokommandónak sincsen beleszólása. 

Orbán, a nagy kóstoló

A kockázatok azonban nem csak akkor jönnek, ha véget érnek a hivatalos események. A romlott étel vagy ne adj isten az ételmérgezés fenyegető rémképe lényegében mindenhol ott lebeg, ahol feltűnik a miniszterelnök. Méghozzá azért, mert pozíciójából és politikai imázsából fakadóan bármivel kínálják Orbánt, nem utasítja vissza. Vidéki haknikon rendszeresen látni, ahogy kendős nénik gyümölcsökkel és süteményekkel kínálják, ezekre pedig nem lehet nemet mondani – főleg, ha picit éhes is az ember. 

d
Fotó: Burger Barna / Facebook / Orbán Viktor

A TEK pedig tehetetlen, Kukta ezredes egyszerűen nem állhat Orbán és a sütemények útjába, nem csaphat a miniszterelnök kezére azzal, hogy ácsi. Az általam megkérdezett szakértők szerint pedig Orbán a különösen nagy lelkesedéssel kóstolgató állami vezető közé tartozik, amitől nem lesz kevésbé stresszes Hajdú Jánosék élete. 

A szakértők szerint azért nem szabad elhallgatni, hogy Magyarország nem Ukrajna, hazánk vezető politikusai közel sincsenek akkora fenyegetettségnek kitéve, mint mondjuk Putyin vagy a pápa. Ha például az orosz elnök ellátogat valahova, az orosz titkosszolgálat hónapokkal előtte felméri a terepet, hozzák a rakétaálló erődítmény-gépjárműveket, Putyinra pedig annyira vigyáznak, hogy kis túlzással arra sem lesz esélye, hogy véletlenül a szájába repüljön egy légy az Oktogonnál. Az ilyen kéretlen zümmögőket ugyanis levadásszák a Putyinnal tartó orvlövészek; Budapesten sem lesz ez másképp.

Kovács Marika szerepében Csányi Sándor

Szintén fontos különbség Putyin és Orbán között, hogy míg a magyar miniszterelnököt tényleg a keblére ölelheti a Nép, addig 

Budapesten nem fogja Kelemen Pista bá megveregetni Vlagyimir Vlagyimirovics vállát,

mondta az egyik politikusok testőri rendszerét közelről ismerő szakértő. Szerinte az orosz elnököt néha brutálisan agyoncsókoló asszonyok általában nem szimpla civilek a végtelen orosz sztyeppéről, hanem alaposan átvilágított színészek. Rákérdeztem a TEK-nél, hogy előfordult-e már olyan, hogy Kovács Marika helyett például a színész Csányi Sándor alakított egy süteményes nénitLacházán, de nem árulták el. Szakértők szerint Magyarországon nem valószínű, hogy történik ilyesmi.

Hogy éppen mennyire simulnak a testőrök egy állami vezetőre, nagyban függ az aktuális politikai helyzettől. Meglepetések persze mindig vannak, például saját emberei is meghökkentek, amikor Borisz Jelcin akkori orosz elnök kipattant az autójából, és vígan ölelkezni kezdett a baráti Egyesült Államok népével. Szintén nagy meglepetés volt, amikor a békés Svédországban az utcán lőtték agyon a moziból kilépő Olaf Palme miniszterelnököt. 

Füttyterror

Magyarországon szerencsére nincs szó ilyesmiről, a forradalmi lelkű magyarok a rendszerváltás óta egy ujjal sem értek az állami vezetőinkhez, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértők még lökdösődésre, húzogatásra sem emlékeztek. Egyikük szerint a legdurvább inzultus Göncz Árpádot érte, amikor 1992. október 23-án kifütyülték a beszédét a Parlament előtt. Illetve a közelmúltban Prágában Áder Jánost majdnem eltalált egy tojás, amit valószínűleg nem neki címeztek. 

Fenyegetések és őrültek nálunk is vannak, a szakértők szerint Orbán is szokott halálos fenyegetéseket kapni, bár nem annyit, mint amennyit Gyurcsány kapott az őszödi beszéd kiszivárgása után. Hogy pontosan milyen fenyegetések ezek, és mennyire kell őket komolyan venni, arról nincs hivatalos információ, ugyanis ezek is szigorúan őrzött államtitoknak számítanak. Orbán és Gyurcsány testőrségéről egyébként többen megjegyezték, hogy nem látnak különbséget, ugyanannyira vigyáznak most Orbánra, mint tették Gyurcsánnyal, csak a TEK önálló entitásként feltűnőbb jelenség, több feladatot is ellátnak, például ilyeneket. 

Egy állami vezető védelme egyébként nemcsak arról szól, hogy elhárítsák a bokor mögül előugró veszedelmeket, hanem egy politikai aktus is egyben. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott:

Ha túlságosan izolálják a védett személyt, azt mondják, hogy Közép-Kongó vagyunk, ha közel engedik az embereket, akkor meg, hogy a szolgálat nem végzi megfelelően a dolgát. 

 

index.hu

{flike}
{jcomments on}