Biden azt figyeli, ugrik-e Orbán, miután az uniós tagok közül egyedül Magyarországot nem hívták meg a most zajló washingtoni demokrácia konferenciára. Az USA próbálja elszigetelni a kormányfőt, ám az már annyira elvadult, hogy nem érdekli a diplomáciai fricska. Persze hogy Washington az orrára koppintott, az már nem okvetlenül meglepetés, hiszen évek óta kap a fejére, amiért elhallgattatja a sajtót, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba és vonja meg a nemi kisebbségek jogait. Mindennek a tetejébe pedig szoros viszonyt alakított ki Moszkvával és Kínával, ami zavarja a NATO-szövetségeseket.

Viszont hogy nem lehet jelen az amerikai elnök által kezdeményezett fórumon, az találgatásokhoz vezetett, mármint hogy mit akar elérni ily módon az USA, és hogy ez-e a legjobb módszer. A döntés mindenesetre rávilágít a magyarok politikai mérlegére, mégis akadnak olyanok a bírálók között, akik szerint a lépés Orbán lamentálását támasztja alá, mármint hogy nem tisztességesen bánnak vele. Mások szerint ugyanakkor a kirekesztés immár nem oszt és nem szoroz, mivel mostanra nagyon messzire került a politika fő áramlatától.

Jeszenszky Géza szerint ami történt, az megalázó, a hatalom viszont ezek után mondhatja, hogy kettős mércéről van szó. Pedig itt lett volna az alkalom a párbeszédre. Nyugodtan választás elé lehetett volna állítani Orbánt, hogy kivel van: a NATO-val és a demokratikus közösséggel, vagy netán Moszkvához és Pekinghez kívánja kötni a nemzet sorsát. Ám Amerika ily módon csak még jobban elidegeníti a magyar vezetőt, holott ez nem érdeke sem az Egyesült Államoknak, sem a transz-atlanti katonai szervezetnek.

Egy név nélkül nyilatkozó tengerentúli illetékes ugyanakkor úgy véli, a kemény magyar nyilatkozatok belejátszattak abba, hogy Magyarország kénytelen távol maradni a tanácskozástól. Merthogy Budapest mindenki másnál egyértelműbbé tette, hogy nem kér a liberális demokrácia alapjául szolgáló közös értékekből.

A magyar fél hivatalosan trollkodással és obstrukcióval reagált. Gulyás Gergely kifejtette, hogy országa szívesen ad tanácsot demokráciából az USÁ-nak. Ugyanakkor bizalmas közlésekből az derül ki, hogy az Orbán-kabinet nagyon is a lelkére vette a dolgot. Egy magyar diplomata szerint a döntés teljesen elhibázott és abból fakad, hogy Amerika tanárokra és diákokra osztja a világot. Pedig a NATO-ban egységre volna szükség, tekintve a rengeteg biztonságpolitikai kihívást.

Egy fideszes politikus ezzel szemben azt gondolja, Orbánt nem foglalkoztatja különösebben az amerikai gesztus, mert megy rendületlenül az illiberális úton. Ehhez képest a hazai ellenzék szerint a miniszterelnök saját magát szigetelte el. Márki-Zay Péter szerint a nemzetközi közösség vírusként kezeli a kormányfőt, de az keményen meg is dolgozott érte. (Politico)

A demokrácia veszélyben van az egész világon, ezért meg kell védeni

A The Times vezércikke azt emeli ki a mostani washingtoni csúcstalálkozó kapcsán, hogy a demokrácia veszélyben van az egész világon, ezért meg kell védeni. Persze senki sem szereti, ha kihagyják egy buliból, ezért eléggé várható volt, hogy keményen fognak reagálni azok a tekintélyuralmi rezsimek, amelyeknek nem jutott hely a virtuális asztalnál. Magyarország, amelyet egyetlen EU-tagként pöcköltek ki a részvevők közül, annyira bedühödött, hogy betartott, így az unió nem lehet ott teljes jogú szereplőként a fórumon.

Lengyelországban a Freedom House szerint még jobban hanyatlik a jogállam, mint a magyaroknál, ám Varsó szerencsésebb volt, így pályára léphet az amerikai fővárosban. Mivel Kína és Oroszország szintén lemaradt a vendéglistáról, ők magát a rendezvényt támadták. Emellett Peking viccnek és baljós imperialista ármánynak minősítette az eseményt.

Biden azért hívta össze a földkerekség demokráciáit, hogy visszaszorítsa a tekintélyelvűség nyomulását. Kínai feltartóztatása emellett nyilvánvaló, de ki nem mondott cél. Ám az elnök azt is megcélozta, hogy új időszakot nyisson, miután elődje autokráciákkal flörtölt. A mai Washington zászlóvivő kíván lenni a világban, bár ezt a szerepét immár sokan megkérdőjelezik. A demokrácia kritériuma ugyanis az, hogy a hatalom aktuális gazdáit le lehet-e győzni választásokon, és hogy ezek után hajlandóak-e távozni. Az USA január 6-án majdnem megbukott a vizsgán, de akadnak más aggasztó jelenségek is.

Fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a konferencia hangzatos nyilatkozatokban merül ki és nem sok érdemi akciót hoz. Ám nem lehetett volna ennél kritikusabb időpontban összehívni, mert Ukrajnát és Tajvant éppen katonai fenyegetés éri a két autoriter nagyhatalom részéről. Mindkettő felbátorodott, mert úgy véli, hogy a demokrácia megingott és senki sem segít Kijevnek, illetve Tajpejnek.

Ez azonban csak még sürgetőbbé teszi, hogy a demokráciák megújítsák szándékegységüket és közös lépéseket dolgozzanak ki a tekintélyuralom ellen, a korrupció leküzdésére és az emberi jogok előmozdítására. (Népszava)