Az Európai Unió a gyógyszerhamisítás ellen kötelezővé tette az egyedi azonosítást a gyógyszerdobozokon, ami a Richternek 4 milliárd forintos egyszeri kiadást jelent.

Hogyan értékeli az intézkedést?

Finoman szólva, nem tartom átgondolt intézkedésnek. Jelentős pluszköltséget okoz az összes gyógyszergyártónak, és nem igazán hatásos a gyógyszerhamisítások ellen.

Inkább az illegális értékesítési csatornákat kellene elzárni, amilyen például az internetes gyógyszerkereskedelem.

Ráadásul hazánkban olyan mértékben ellenőrzött a gyógyszer-forgalmazási rendszer, hogy az értékesítési láncban sehol sem bukkantak hamis készítményre.

Milyen gyógyszereket hamisítanak?

A Viagrával kezdődött a folyamat, de ma már szinte mindent hamisítanak. Vérnyomáscsökkentőket, görcsoldókat, akár fogamzásgátlókat is. A hamisított gyógyszerek főleg délkelet-ázsiai, indiai és kínai „sufnilaborokból” ömlesztve kerülnek Európába, ahol aztán csomagolják, majd terjesztik őket az interneten.

Ön a rendszerváltás idején Nagy-Britanniában volt vezető a Richter kereskedelmi cégénél, menedzserként ott is szocializálódott. Mit tanult kint, és ültetett át a Richter vezérigazgatójaként a gyakorlatba?

A brit vállalatvezetési kultúra – mondjuk a némethez képest – nagyobb teret enged az egyéni képességek kibontakoztatásának.

Ezt mi is fontosnak tartjuk, nagy hangsúlyt fektetünk munkatársaink képzésére. Bár nem tudom, mennyire brit sajátosság, vezetőként mindig is egyfajta konzervatív, erkölcsi alapú értékrend cégen belüli képviseletére törekedtem.

A tisztességre, átláthatóságra, hosszú távú, stratégiai gondolkodásra. Arra, hogy az adott szó kötelez.

Sok hazai vállalatvezető vagy politikus pótolhatatlannak gondolja magát. De mi lesz a Richterrel, ha ön már nem lesz aktív?

Egyáltalán nem gondolom magamat pótolhatatlannak.

Nálunk csapatmunka zajlik, és folyamatos a kiválasztás házon belül a különféle pozíciókra.

Ezért biztos vagyok benne, hogy ha arra kerül a sor, meg fogjuk találni a legmegfelelőbb embert, a hagyományainknak megfelelően, házon belülről. Hozzáteszem: belátható időn belül nem tervezem a nyugdíjba vonulást.

Önről köztudott, hogy nincsenek vállalkozásai, nem használ okostelefont, és teniszezni is az edzőjével szokott. Az talán kevésbé ismert, hogy a gyermekei sem külföldön élnek, ellentétben némely hazai vállalatvezető gyermekeivel.

Így van. Bár a gyermekeim külföldön jártak egyetemre, mindannyian itthon élnek és dolgoznak. Dönthettek volna másképpen is, de én nagyon örülök, hogy így döntöttek. Szerintem az értelmiség elvándorlása pótolhatatlan veszteséget okoz. Erkölcsi kérdés, hogy erre megoldást találjunk.

Forrás: 24.hu

Richter: az A-ligás magyar multi

A Richter az egyik legsikeresebb magyar nagyvállalat.

Gyógyszergyártó tőzsdei cég, árbevételének 90 százaléka külföldről származik.

Utolsó, elérhető mérlege szerint 54 milliárd forintos konszolidált nettó nyereséget ért el.

2017-es első negyedévük is kiemelkedően jól sikerült: az elemzői várakozásokat jócskán meghaladóan a vállalat nettó nyeresége 19,79 milliárd forint volt, ami 70,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Központjuk és kutatás-fejlesztési részlegük Budapesten van, leányvállalataik Dél-Amerikában, Kínában.

Tavaly két jelentős dobásuk volt: saját tőkéből megvásároltak egy fontos svájci gyógyszergyártót, illetve saját fejlesztésű gyógyszertermékükkel be tudtak törni a rendkívül szigorú amerikai piacra. A magyar állam 25 százalékban tulajdonosa a cégnek.

Bár a Richter az évek során számos felvásárlási ajánlatot kapott, sikeresen ellenálltak ezeknek, mert a hosszú távú, önálló építkezést tartják szem előtt.

Abban, hogy a cég ennyire sikeres tudott lenni, kiemelkedő szerepe van Bogsch Eriknek, aki 1992 óta vezeti a Richtert. Konzervatív, iránymutató vezetőnek tartják.

Kedvenc jelmondata Senecától származik:

semmilyen szél nem kedvez annak a kapitánynak, aki nem tudja, merre tart.

A vezérigazgatónak három gyermeke és kilenc unokája van. Szabadidejében vitorlázik, illetve teniszezik, utóbbit kizárólag edzővel, ahogy mondja, a játék kedvéért.

24.hu