„A népességfogyás (...) nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül” - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön a Várkert Bazárban a III. Demográfiai Csúcson.

A miniszterelnök egyébként európai polgárháborúnak nevezte a világháborúkat (ez beszédének a kormany.hu-n olvasható összefoglalójában nem jelent meg). Bolgár György azonban nem a polgárháborús kijelentéssel foglalkozott, hanem az előbbivel. A világháborúk pusztítása óriási volt, de nézzük a számokat: a Szovjetunió, amely a II. világháborúban a legnagyobb emberveszteséget szenvedte el, 1939-ben 168 milliós volt, amikor megszűnt, 1991-ben, akkor pedig 293 milliós. Az európai országokban is megindult a háború után az úgynevezett baby boom-korszak, sokkal több gyerek született, és ez a generáció később, felnőve, már nem ekkora mértékben, de még egy hullámot hozott. Európa lakossága 1950-ben 550 millió, 2018-ban 750 millió, "úgy, ahogy van, az egész nem igaz".

Egy igaz belőle, hogy Európa minden országában alacsonyabb a termékenységi ráta, mint 2,1, ami ahhoz kellen, hogy a népesség szintje változatlan maradjon. De ennek más oka van, nem a második világháború, hanem az, hogy Európa élen jár az életszínvonal növekedésében, egyre többen tanulnak tovább, későbbre tolódik a szülés időpontja. Sőt, ez nem csak Európában van így, hanem a világ sok országában, Japáné például a világ legalacsonyabb termékenységi rátája, de alacsony Dél-Koreában, Szingapúrban is.

klubradio.hu