h i r d e t é s

Cáfol a szegedi LMBT-szervezet, nem lesz szegedi Pride

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Cáfol a szegedi LMBT-szervezet, nem lesz szegedi Pride

2019. május 15. - 18:02

 

Határozottan cáfolta lapunk kérdésére a Szegedi LMBT Közösségért Csoport egyik szervezője, hogy Szegeden is tartani fognak LMBT Pride felvonulást a közeljövőben. Jelenleg az idén negyedszerre megrendezett szegedi Szivárvány-hét zajlik, ami az LMBT-emberek elleni kirekesztésre hívja fel a figyelmet. Bár Szeged valóban az egyik legelfogadóbb város Magyarországon, sajnos kicsit több mint egy hónapja, amikor szélsőjobboldali aktivisták projektort kitépve tettek tönkre egy LMBT-filmvetítést, tűpontosan megmutatták, mennyire szükség van ilyen rendezvényekre. - írja a szegeder.hu

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport a Budapest Pride-on. Ők el szoktak menni a fővárosi rendezvényre, a fesztivál azonban nem jön el Szegedre, akárhányszor írja meg a SzegedMa - Illusztráció: Szegedi LMBT Közösségért Csoport / Facebook

Telefonon felhívtuk a Szegedi LMBT Közösségért Csoport egyik szervezőjét, hogy megkérdezzük, mi igaz a kormányközeli SzegedMa.hu-n a tegnap megjelentekből, miszerint “a Budapest Pride nem csak időben, hanem a térben is terjeszkedni kezdett” és “nem kizárt, hamarosan Szegeden is lesz Meleg Büszkeség Napja”. A civil jogvédő szervezet tagja ezt határozottan cáfolta, és elmondta, erről meg se kérdezte őket a lap újságírója, mikor a cikket megírta. “Persze bármire rá lehet mondani, hogy nem kizárt…” – mondta derűsen arra, hogy ezt már korábban cáfolták lapnak, mikor tavaly júniusban először pedzegetni kezdték ezt a témát.

A cikk egyébkét erőteljesen félreértelmezve az éppen zajló Szivárvány-hét programsorozatról szól, amelyet idén negyedszer tartanak meg Szegeden. Ennek keretében elsősorban szemléletformáló rendezvények lesznek és fókuszba kerül a civil jogvédő szervezet Szegeden pár éve elindított “Biztonságos tér” kampánya is. A kormánylap cikke miután azon élcelődik, milyen kevesen vettek részt az LMBT-emberek helyzetét feltáró felmérésben, ezt egy random kiválasztott vendéglőtulaj véleményére alapozva igyekszik bagatellizálni.

Nem szűnt meg a probléma

– Volt olyan középiskolás diák, akinek vizet öntöttek a táskájába, másnak pedig betörték az orrát, miután kiderült identitása az osztálya előtt, saját beszámolója szerint neki azt mondta az osztályfőnöke, hogy viselje el valahogy ezt az érettségiig – sorolta Halászi Krisztina, aki ugyanennek a jogvédő csoportnak a tagja tavaly a Szegedi Civil Háló rendezvényén arról, hogy egyes embereket hogyan ér kirekesztés. Noha valóban az országos felmérések szerint a főváros mellett még Szeged és a Dél-Alföld az egyik legelfogadóbb hely az LMBT-párokkal szemben, a probléma továbbra is jelen van a mai napig.

Elég, ha csak arra gondolunk, pár márciusban hogyan rontott be egy szegedi közösségi térben tartott rendezvényre a szélsőjobboldali Mi Hazánk ifjúsági szervezete, hogy a projektor kábelét kitépve tegye tönkre az LMBT-emberekkel kapcsolatos filmvetítést, ami után még ők tettek feljelentést és később is büszkén vállalták tettüket, és arról beszéltek, hogy jogos és szükséges lépés volt, ami a véleménynyilvánítási szabadságuk része.

Tényleg kevés a felmérés

Az viszont jogos probléma, hogy alig van reprezentatívnak mondható felmérés az LMBT-emberek számarányáról idehaza, vidéken pedig egyáltalán nincsen. A szegedi Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) – amelybe végül a civilek és a sajtó nyomására a törvény szerint kötelezően megemlítendő csoportok mellett bekerültek többek között az LMBT-emberek is – vitáján is előkerült a kérdés, nevezetesen, hogy nincs pontos adat arról sem, Szegeden hány ember érintett a kérdésben.

Csak becslések vannak és a helyi LMBT-szervezetnek saját tagságától önbevallásos és ismerteségi alapon van némi fogalma, mennyien lehetnek érintettek az adott városban. Végül a HEP-be – jobb híján – egy nem reprezentatív, a Magyar Szexuálterápiás és Párterápiás Egyesület felügyelete mellett folyt, nagyjából 150 ezer fős országos kutatás adatait használták fel. Ebben 4,8 % vallotta magát érintettnek. Ezzel szemben a berlini  Dalia Research kutatóintézet 28 EU-tagállamra kiterjedő, 12 ezer főt bevonó felmérésén a PinkNews cikke szerint Magyarországon vallották magukat legkevesebben LMBT-embernek, mindössze 1,4% (azon belül is az 50-65 év közöttiek konkrétan nulla százaléka, míg 30-49 év között 0,6%, 14-29 év között pedig 4,2%.).

Dombos Tamás, a Magyar  LMBT Szövetség ügyvivője kérdésemre elmondta: ő sem tud megbízhatóbb kutatásról az LMBT-emberek hazai létszámáról. Szerinte minden ilyen kutatással érdemes szkeptikusnak lenni, a rejtőzködés kutatási közegben is nagyon jelentős lehet – tette hozzá.

Szerző: Tarnay Kristóf Ábel / szegeder.hu


 

h i r d e t é s