Csak keveseknek jó a nok - kiknek árt?
Újabb lépés a lakhatási válságot előidéző, káros folyamatok erősítése felé a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló, rohamtempóban elfogadott új törvény - figyelmeztet a lakhatási szegénység felszámolásával foglalkozó civil szervezet, a Habitat for Humanity.
Fotó: Europress / Napi.hu
A csütörtökön gyorsított tempóban megszavazott, a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény a Habitat for Humanity szerint a csok, az új építésű ingatlanokra vonatkozó áfacsökkentés és építési engedélyek szabályainak fellazítása után egy újabb olyan lépés, amely nem segít a lakhatási szegénységben élőkön, és tovább erősítheti azokat a káros folyamatokat, amelyek előidézik a lakhatási válságot - írja a napi.hu. Ez egy újabb olyan lakáspolitikai intézkedés, amely állami támogatáshoz juttatja a jobb jövedelmi helyzetűeket.
Tőkeerősekre tervezve
A nok-ba való belépés kizárólag azoknak lehetséges, akik 10 és 40 millió forint (vagy akár a fölötti) vételárú új építésű ingatlant szeretnének vásárolni, és ennek érdekében hajlandóak minimum tíz, legfeljebb tizenöt évig egy nagy ingatlanfejlesztő cég által szervezett vagyonközösségbe havi rendszerességgel jelentős mértékű befizetést tenni. Ezzel a jobb anyagi helyzetben lévő, megfelelő megtakarítással vagy magasabb és tartós jövedelemmel rendelkező emberek tudnak majd élni.
Évente 300 ezer forint plusz
A kormány ismét az ingatlan-tulajdonszerzést, méghozzá kizárólag - az általában magas vételárú - új építésű ingatlanszerzést támogatja jelentős mértékben, évente személyenként akár 300 ezer forinttal. A szervezet szerint problémás az is, hogy elviekben létezik csak értéklimit a nok keretében megvásárolt ingatlan áránál, valójában nincs felső árhatár, hiszen a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy 40 millió forint feletti vételárú ingatlant vegyen a nok tag, amennyiben az árkülönbözetet egy részletben kifizeti.
A Habitat már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi lakhatási problémák egyik fő oka, az unión belüli egyik legmagasabb ingatlantulajdonlási arány, és ebből is következően az olcsó bérlakások alacsony száma.
Még a nok - on belül is egyenlőtlen a terep
A nok-ot szabályozó törvény számos részletszabálya tovább erősíti azt, hogy az intézkedéssel a jobb anyagi helyzetben lévők járjanak jobban. A nok a kamatmentes előleget csak akkor fizeti ki, ha a tag az általa megvásárolni kívánt ingatlan vételárának már legalább 20 százalékát teljesítette.
A nok-on belül az is a gazdagabbakat előnyben részesítő mechanizmus, hogy elsősorban licit útján dől el, ki részesül korábban kamatmentes megelőlegezett támogatásban az ingatlan megvételéhez. Ha egy nok tag menet közben fizetésképtelenné válik, vagy más okból dönt a kilépés mellett, csak a közösség megszűnése után juthat hozzá addigi befizetéseihez. Ha egy tag, az ingatlana megvásárlása után válik fizetésképtelenné, kilakoltatására még a kilakoltatási moratórium alatt is sor kerülhet a törvény szerint.
Szűk szervezői kör, túlzott MNB jogosultságok
A szervezők köre jelentősen le van szűkítve: a nok-ot vezető szervező legalább 100 milliós alaptőkével rendelkező zártkörűen működő részvénytársaság lehet, és legalább ezer lakóingatlan felépítésében, illetve értékesítésében kell lennie tapasztalatának. Ezzel vélhetően a nagyméretű ingatlanfejlesztő cégeket hozza helyzetbe a kormány.
A nok-ok működését a Magyar Nemzeti Bank nemcsak felügyeli, hanem meglehetősen széles jogkörben rendelkezhet a nok-alapítási kérelmek elutasításáról vagy akár már működő nok-ok megszüntetéséről. A törvény homályos megfogalmazása szerint a nok alapítását az MNB elutasíthatja, amennyiben úgy találja, hogy nem állnak fenn a közösség "átlátható és fenntartható működéséhez szükséges feltételek", de az MNB engedélye szükséges az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztásához is, valamint a nok szervezőjét akár le is cserélheti, ha úgy találja, a közösség nem tud eleget tenni kötelezettségének.
A bajban levőknek kellene segítséget nyújtani
A Habitat szerint a kormány ezen intézkedése sem a rászoruló családoknak kedvez, hanem egy szűk ingatlanfejlesztői körnek és a jobb anyagi helyzetben lévő, új építésű ingatlan megvásárlására képes rétegnek juttat nagymértékű állami támogatást. Jelen helyzetben, mikor több tízezren élnek hajléktalanul, és sokkal nagyobb tömegek vannak a hajléktalanság veszélyének kitéve, sokkal fontosabb lenne, ha az állam a lakhatási szegénységben élőknek nyújtana célzott támogatást, megfizethető bérlakások építése vagy lakásfenntartási támogatás révén - hangsúlyozza a Habitat for Humanity.
