h i r d e t é s

Deutsch Tamás valóságérzéke

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

Deutsch Tamás valóságérzéke

2019. április 14. - 09:08

Hihetetlen élményt jelent a Fidesz valaha volt szépfiújának minden megnyilvánulása. Azon túlmenően, hogy addig is erősen viszonylagos sármját több kormányváltással ezelőtt maga mögött hagyta, nem sikerült egyéb rossz szokásairól leszoknia. Igazán sajnálatos.

Deutsch Tamás, a Fidesz volt szépfiúja - Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

Ellenben a megkopott kisfiús báj mögött egyre inkább kikandikál az igen primitív és cseppet sem tolerálható tuskó, akinek nincs sok keresnivalója nemhogy az Európai Parlamentben, de a magyar politikában sem. Utóbbiból gyors ütemben eltávolították, bizonyára nagyon szem előtt volt.

Most azonban ismét szükségét érezte kiállni legkedvesebb vezetője mellett. Az öribari ugyanis az OTP magánrepülőjével utaztatta terjedelmes tomporát. Sőt, nem is egyszer és minden alkalommal „személyesen fizette” a költségeket. Legalábbis ezt állítja Csányi Sándor.

Csányi Sándor, az OTP vezére tegnap azt nyilatkozta az RTL Klubnak, hogy Orbán Viktor mindig személyesen fizette ki azokat az alkalmakat, amikor az OTP magánrepülőjét használta.

Bár a Fidesz szerint Csányi ezzel tisztázta a történteket, és mindenki számára egyértelmű, hogy nem ajándékot fogadott el a miniszterelnök, valójában azt nem tudni, hogy a miniszterelnök hányszor használta a gépet, és hogy mennyit fizetett érte.

A fideszes Deutsch Tamás ezért azt javasolta az RTL Klubnak, hogy kérdezzék meg Orbán Viktort, ám a csatorna hiába kereste a kormányfőt és az OTP-t is, nem kaptak tájékoztatást.

Deutsch szerint ugyanakkor teljesen „életszerű”, hogy Orbán a jövedelméből fizette az utakat.

A Jobbik a számlákat követeli, illetve annak tisztázását, hogyan fizethette a kevesebb mint 1,4 milliós megtakarítással rendelkező Orbán Viktor az óránként többmilliós költségű magánrepülőzések költségeit. /24.hu/

Hogy mennyiben szavazhatunk hitelt akárcsak annak Csányi Sándornak, aki Orbán Viktornak köszönhetően a bankszektor kiskirályaként terpeszkedhet, vagy Deutsch Tamásnak, akinek egyéb tehetség hiányában legfeljebb annyi írható előnyére, hogy kvázi ritkán van szem előtt.

Vajon mennyiben lenne „életszerű” az, hogy egy jelentéktelen ország, jelentéktelen – legfeljebb nagyon kártékony – vezetője ilyen luxust enged meg magának? Legjobb indulatunk mellett is csak azt tudjuk elképzelni, hogy Deutsch valamiből sokkal többet fogyasztott, mint kellett volna. Mert ugye ez a gyanú is fennáll.