h i r d e t é s

Dominószerű bedőléseket is eredményezhet az energiaválság

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam
a- a+

Dominószerű bedőléseket is eredményezhet az energiaválság

2021. november 24. - 08:09

Centralizálódhat a gáz- és az áramkereskedői piac.

A kép illusztráció! - Forrás: Unsplash/ Tom Wilson

A globális szinten is egyre súlyosabb energiaválság hatásait a legtöbbször fogyasztói oldalról elemezzük, de a teljes kép megértéséhez legalább ilyen fontos a kereskedők és a fogyasztók közötti kapcsolat, illetve a földgáz- és az árampiac közötti összefüggések megvizsgálása. Az energiaiparban várható konszolidáció az eddiginél közvetlenebb, a partneri együttműködést előtérbe helyező irányba tolja a kereskedők és a felhasználók kapcsolatát. - írja a Portfolio

Sosem látott magasságokba emelkedtek az árak mind a földgáz-, mind a villamosenergia-piacon, így a fogyasztók és a kereskedők a „megszokottól” eltérő kockázatokkal kénytelenek szembenézni a két energiahordozó piacán.

Magyarországon – az EU-ban bevett gyakorlatnak megfelelően – októbertől októberig tartó gázévről beszélünk (jellemzően ekkor kezdődik a fűtési időszak), így a gázpiaci tenderidőszak még a szeptember végi-október közepi piaci sokk előtt lezárult: a felhasználók megkötötték a szerződéseiket. A földgáznál a jelenlegi energiaválság így nem ellátási gondokat, hanem – az esetleges fizetési nehézségeken túl – inkább a kereskedőknél jelentkező ár- és kreditkockázatokat hozott.

Már nem működik a hazardírozás

Az energiapiacokon már ma sem ritka kereskedői csődök gyakori oka, hogy a korábbi évek csökkenő ártrendje miatt elterjedt az adott körülmények között jövedelmező, de rendkívül kockázatos, alapvetően shortolásra épülő működés. Csökkenő árak mellett a kereskedő az ügyféllel való leszerződés után, a szállítás megkezdéséig mindig tudott olcsóbban vásárolni, ám ez a pár éve még sikeres hazardírozás ma már nem működik, és a korábban erre alapozó cégek kétnaponta dobják be a törülközőt – nem csak a magyar, hanem az európai energiapiacon is.

"Ha ez megtörténik, a fogyasztó hiába vásárolt jó időben, alacsony áron, a kereskedő csődje miatt az immár nagyságrendekkel magasabb piaci áron kezdheti elölről a beszerzését. A shortoló kereskedő pénzügyi problémája nem csak a retail, hanem a nagykereskedelmi piacokra is kihathat, így akár dominó módjára dőlhetnek be cégek" - mondja Szépfy Márton, a MET Csoport magyarországi kereskedelmi tevékenységért felelős igazgatója.

Magyarországon a fogyasztók jelentős része a fenti kockázatokat magában hordozó fix áras konstrukcióban szerzi be a földgázt, de a hazai gázkereskedők a szerződések árképleteiben körülbelül tíz éve elkezdték alkalmazni a holland gáztőzsde (TTF), illetve a kelet-közép-európai térséget legjobban leképező, a régiónk földgázárát meghatározó osztrák gáztőzsde (VTP) indexét. A lokális piac árazása szempontjából hosszabb távon a fejlődő magyarországi gáztőzsde (CEEGEX) jelentősége is megnőhet.

A tőzsdei árhoz indexált termékeket leginkább a komoly fogyasztással és – a cég energiaigényére tekintettel – energetikai szakértelemmel rendelkező fogyasztók vállalják. A kockázatokat és a hosszú távú megrendelésállományt kezelendő, általában az ő szerződéseikben is van ugyanakkor árfixálási lehetőséget biztosító opció.

Az extrém árkörnyezet nem csak a földgáz piacán érzékelhető, hanem minden energiatermék, így a villamos energia, az olaj, a szén és a szén-dioxid-kvóta ára is drasztikus emelkedést mutat. A villamosenergia piaca két éve araszol felfelé, de idén ősszel a földgázhoz hasonlóan itt is meredek emelkedést tapasztalhattunk. Idén októberben voltak napok, amikor ezen a piacon a korábbi évek 30-50 EUR/MWh-s áraival szemben a 250-300 EUR/MWh-s árszintet is elértük.

Mi a különbség a gáz- és árampiaci helyzet között?

Bár a gáz- és áramkereskedők kockázatai általában hasonlóak, a jelenlegi piaci körülmények között különbséget is mutatnak.

A gázpiacon a jelenlegi árkörnyezetben elsősorban az jelent kockázatot, ha az ügyfélkör a szerződött alapmennyiségnél többet fogyaszt, mert kérdés, hogy a fix áron szerződött ügyfélkört a kereskedő a drasztikusan megemelkedett spot piacról el tudja-e ellátni, a jelentkező igényeket ki tudja-e szolgálni.

Ami a kilátásokat illeti, az időjárás szerepe az idei fűtési szezonban is meghatározó lesz. Az ellátásbiztonságot nem fenyegeti veszély, a magyarországi gáztárolók feltöltöttsége meghaladja ugyanis az európai átlagot, ám egy megszokottnál hidegebb tél további áremelkedést válthat ki. A tőzsdék határidős árai alapján tavasszal, a fűtési szezon végén normalizálódhatnak valamelyest az árak, de várhatóan jóval magasabb szinten fognak stabilizálódni, mint az elmúlt években megszokhatták a piaci szereplők.

A gázpiaccal szemben – ahol a fogyasztók még a piaci sokk előtt megkötötték a szerződéseket – az árampiacon a legtöbb ügyfél az árak folyamatos emelkedése ellenére (árcsökkenésben bízva) még nem szerződött, így aztán nem tudják, hogy milyen áron fognak jövőre vételezni; csupán az tűnik biztosnak, hogy ez jelentősen magasabb lesz a megszokottnál.

A szerződéskötés rendkívül magas árkörnyezetben történik, amelyben már felmerül a kérdés: mi van, ha ezt a költséget a fogyasztó nem tudja kigazdálkodni?

Ebben az esetben a partner iparági kockázatának terhe már a kereskedő vállát is nyomni kezdi.

"A fogyasztók esetleges fizetési késedelmei, pénzügyi, végső soron működési és életben maradási nehézségei így továbbgyűrűznek a kereskedő felé, ami megkívánja a kereskedő–ügyfél kapcsolat átértékelődését" - teszi hozzá Szépfy Márton.

Az új helyzetben alapvetően megváltoztak a szerződések szerinti fizetési ütemezések is. A halasztott díjfizetési konstrukció felől az energiapiac egyre inkább az előre fizetés, de legalább a szállítás időpontjában történő fizetés irányába konszolidálódik.

A kereskedő helyzetét nehezíti, hogy vannak időszakok, amikor – az extrém piaci környezet hatására – mind a határidős, mind az opciós piac működése ellehetetlenül, így a kereskedés egyre inkább átterelődik a tőzsdén kívüli (OTC), bilaterális piacra. Ez a folyamat igazolja a válság idején működő általános törvényszerűséget: ha a tradingvilág szabályrendszere valamelyik gyenge láncszemnél elszakad, helyette újra előtérbe kerül a régi, biztos kapcsolatokat igénylő nagykereskedelmi piac.

A fogyasztói szemléletnek is változnia kell

Mivel a vállalatok működési költségében az energiaköltségek aránya jelentősen megnő, a fogyasztói szemlélet is óhatatlanul megváltozik. Felértékelődik a tudatos hozzáállás, a biztosabb tervezés és a bizalmi tényező, vagyis a kereskedő és a fogyasztó közötti folyamatos, nyílt párbeszéd. Az iparágban várható konszolidáció az eddiginél közvetlenebb, személyesebb és a partneri együttműködést előtérbe helyező irányba tolja a kereskedők és a felhasználók kapcsolatát.

Míg az elmúlt években megszokott, a maitól eltérő árkörnyezetben, a bőséges kínálat és alacsony árak korában a beszerzések megtervezésében az ár volt az elsődleges szempont, az energiakrízis miatt ez a gyakorlat aligha maradhat fenn.

A jelenlegi árak mellett már biztosan nem lehet energiát beszerezni úgy, mint egy tonna kockacukrot – a fogyasztó többé nem engedheti meg, hogy ne fordítson kellő figyelmet a beszerzésre és a biztos alapokon álló kereskedő kiválasztására.

Az ügyfél számára egy néhány eurócenttel kedvezőbb árajánlatnál sokkal fontosabb szempont lesz, hogy amikor „helyzet van”, milyen megoldást várhat a kereskedőtől, és az hogyan segít a beszerzési folyamaton keresztül, stratégiai és kockázati szinten is kezelni a váratlan problémákat. Ha a kereskedő és a fogyasztó partnerként tekintenek egymásra, és közösen terveznek például a várható fogyasztással, akkor a felhasználók a „dobozos megoldásoknál” jóval optimálisabb és kedvezőbb konstrukciókat kaphatnak, rendkívüli helyzetben pedig gyorsabb és fájdalommentesebb megoldásokat vehetnek igénybe.

"Az árválság rávilágított arra, hogy az energiabeszerzés kérdésében elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd, a partnerségre épülő együttműködés. A felek csak így tudják segíteni egymást a kockázatok mérséklésében" - fogalmaz a MET Csoport magyarországi kereskedelmi tevékenységéért felelős igazgatója.

Iparági források szerint az utóbbi időben megnőtt azon fogyasztók száma, akiknek az élő szerződésük ellenére a jelenlegi, nem ritkán nagynevű kereskedőjük felfüggesztette az ellátását. A kisebb méretű és a nagyobb kockázatokat vállaló kereskedő cégek közül jelenleg nem egy – mivel nem tudja viselni a fedezetlen pozíciók okozta veszteség terhét – a végfogyasztói szerződéseit felmondja, így a nagy ügyfeleit vagy adott esetben akár a saját kereskedő cégét is megpróbálja „eldobni”.

Az idei év után ezért várhatóan minden energiabeszerző kétszer is meggondolja majd, hogy kisebb garázscégeket részesítsen előnyben minimális árelőnyért cserébe.

A helyzet hatására a gáz- és az áramkereskedői piac várhatóan centralizálódik, és könnyen elképzelhető, hogy mindkét piacon mindössze három-négy olyan szereplő marad, amely konzervatív, de a fogyasztói számára megfelelő ellátásbiztonságot nyújtó stratégiát követ.

Az egyik fő tanulság az iparág és a fogyasztók számára is, hogy senkinek sem szabad kizárólag rövid távon gondolkodnia. A mostani kritikus energiapiaci állapothoz hasonló extrém helyzeteknek sajnos mindig lesznek áldozatai, de jó eséllyel nem azok, akik hosszú távon is fenntartható módon tervezik meg a működésüket, és nem vállalnak extrém kockázatokat a beszerzés során.

Kényszerpályán a cégek

A fogyasztói oldalon sok cég jelenleg kényszerpályán mozog, ezért nagyon fontos, hogy párbeszédet kezdjen a beszállítójával, különben a csődöt kockáztatja, hiszen a jövő évi üzleti modellje – már csak az energiaárak előre nem látott változása miatt is – veszteséges lehet. Nem beszélve arról, hogy nem csak az energiaárak, hanem számos árupiaci termék, alapanyag ára is emelkedett, amely áremelkedés hatása (például a logisztikai költségemelkedés révén) szinte a teljes értékláncon tovább gyűrűzik.

Az energiatermékek piacán tapasztalt drámai áremelkedés a gazdaság teljes értékláncán érezteti hatását, így a jelentőségét nem lehet marginálisnak tekinteni. Az energiaköltségek növekedését kiegészíti, és a gazdaság helyzetét súlyosbítja az egyéb nyersanyagok drágulása is, ami miatt sok termelő vállalat általános költségemelkedéssel szembesül.

Annak ellenére, hogy az energiaintenzív iparágakat képviselő cégek – amelyek költségszerkezetében az energiaköltségek jelentős hányaddal bírnak – döntő többségénél megvan az iparági tapasztalat és tudás a kockázat felismerésére, illetve kezelésére, ilyen energiaárak mellett a világgazdaság sok szereplője nehezen tud fenntartható módon működni. Ha nem sikerül (a végterméke áremelésén keresztül) az őt érő költségemelkedést a vevőire áthárítani, akár be is zárhatja az üzletet. Jó néhány nagy energiafogyasztó vállalat már ma is azt a lehetőséget mérlegeli, hogy a hosszú távú talpon maradás érdekében bizonyos tevékenységeit ideiglenesen felfüggeszti.

Számos hazai vállalkozásnál most nem az a kérdés, hogy mennyi pénzt termelnek, hanem az, hogy mekkora lesz a veszteség és a tulajdonos meddig bírja ezt.

"Az energiakereskedő ilyen helyzetben is tud segítséget nyújtani a fogyasztójának, de ennek feltétele, hogy a felek között a kommunikáció proaktív, nyílt és folyamatos legyen" - hangsúlyozza Szépfy Márton.

 

A magas árkörnyezetben még inkább felértékelődik az EU-s klímacélok elérése érdekében is célként kitűzött energiamegtakarítás. Ha tudatosan foglalkozik a kérdéssel, sok fogyasztó képes szabad szemmel is látható eredményt elérni az energiahatékonyság és ebből következően a költségek optimalizálásának terén is. Minél energiaintenzívebb iparágbeli fogyasztóról beszélünk, annál inkább megéri az energiahatékonysága javításához szakértőt is alkalmaznia.



Az idén indult Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) már előírja, hogy az ország végső energiafogyasztását csökkentő, optimalizáló fejlesztéseket kell végrehajtani. Sokan nagy változásként élték meg ezt, de a jelenlegi energiaárak mellett olyan hatékonyságjavító beruházások is gazdaságosan megvalósíthatóvá váltak, amelyekről korábban kis túlzással azt lehetett gondolni, hogy „soha” nem térülnek meg. A fogyasztók pedig ennek hatására elkezdtek komolyan foglalkozni az energiahatékonyságot célzó beruházások tervezésével.

Portfolio