De akadtak olyanok is, akik a bolygók rossz együttállását vádolták, míg mások szerint a „rossz levegő" okozta a gyorsan terjedő betegségeket. Néhány igazán elképesztő és irracionálisnak tűnő, egykori ötlet a járványok okáról - olvasható az Origo cikkében.

A betegségek oka a belső harmóniát rontó, romboló sugallat. (Máté Imre)

Gyakran keverték össze a különböző betegségeket

Az évezredek során igencsak irracionális ötletekkel álltak elő a fertőző betegségek, például a pestis és a kolera terjedésének magyarázatára. Az i.sz. második század derekán a Római Birodalom területén tomboló pestis napi ötezer áldozatot szedett; sok város kiürült, és az ötvenes évek végére teljesen elnéptelenedett. Az embereknek szüksége volt valamiféle magyarázatra a rettenetes járvány okáról.

A korabeli leírások alapján azonban a történeti irodalom inkább himlőnek, illetve kanyarónak tartja az „Antoninusok pestisét".

A rettegett fekete himlő megjelenését a római impérium területén Marcus Aurelius germán hadjáratával kapcsolják össze a források. Az egykori leírásokban azonban nagymértékben keverednek a különböző kiütéses betegségek klinikai jegyei, ezért a fertőzések mögött egyszerre sejthetjük a fekete himlőt, a kanyarót vagy akár a rubeóla tüneteit is.

A korabeli beszámolók azonban arra is kitérnek, hogy a rómaiak hite szerint a rettegett betegséget bárki könnyen elkaphatta: mégpedig úgy, hogy egy fertőzött beteg "szemébe nézett".

Bár az évezredek során a tudósok mindig igyekeztek megérteni a járványok valós okát, sokszor ez lehetetlennek tűnt. A fertőzöttek viszont minden korban megpróbálták a legkülönfélébb módokon megmagyarázni a megbetegedések és elhalálozások okait. Néhányan próbáltak megfigyelések alapján válaszokat találni, míg mások a vakbuzgó hiedelmekhez fordultak, vagy babonák, esetleg bizarr elméletek alapján keresték a magyarázatokat.

Idősb Pieter Brueghel A halál diadala című festménye a pestis tombolásáról. FORRÁS: WIKIMEDIA /MUESO DEL PRADO

Ha az istenek dühbe gurulnak

Amikor az emberek tömegesen, de látszólag megmagyarázhatatlan okokból hirtelen meghaltak, számos korai kultúra először a bosszúálló vagy a haragos, dühös istenekre gyanakodott.

Az ókori görög mitológiában, amely gyakran a tényleges események allegóriájaként szolgált, nem ritka  ez a jelenség.

Homérosz szerint a trójai háború alatt Apolló isten nyíllal csapott le a görög hadseregre, amely először az állatokat, majd a katonákat ölte meg.

Nem véletlen, hogy ezek a nyilak hamarosan a betegség és a halál jelképévé váltak. Konkrétan a pestishez is gyakran kapcsolódott az isteni büntetés képzete, ám a korabeli hit szerint a büntetést kiváltó bűn eredhetett épp úgy az istenségeitől elforduló néptől, egy átokból, de a népével kegyetlenkedő uralkodótól is. Még a Biblia is számos részletében úgy hivatkozik a pestisre, mint Isten  haragjára.

Az Úr haragja feltámadt a nép ellen, és az Úr nagy pestisjárványokkal sújtotta az embereket

– áll Mózes Negyedik Könyvében, az Ószövetség egy protokanonikus könyvében.

A járványok keletkezéséről az ókori gondolkodók mindenesetre meglehetősen egybehangzóan nyilatkoznak: más természeti jelenségek magyarázatához hasonlóan itt is keverik az „égi vagy isteni akarat" megnyilvánulását, valamint a betegségek racionálisnak vélt hátterét.

A rossz "miazmás" levegő legendája

Az évszázadok során a pestises megbetegedések hullámai újra és újra, más és más formában jelentek meg. Némelyik a nyirokrendszert, egy másik mutációja a tüdőt, egy harmadik pedig a véráramot támadta. Nem véletlen, hogy a járványoknak az éghajlati, környezeti adottságokkal, illetve ezek változásaival való összefüggésbe hozása rendkívül gyakori az ókori szerzők munkáiban.

Filozófusok és hírneves orvosok régóta tanítják, hogy a túlságosan hideg vagy meleg, nedvesség vagy szárazság is okozhat járványokat.

Ezért szenvednek az emberek mocsaras vagy nyirkos helyen köhögésben, szembajokban és hasonló betegségekben, forró vidéken viszont lázak hevétől sorvadoznak

– írta Ammianus Marcelinus, a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója, és nézeteit több tudós is osztotta.

A pestisnek ebben a megközelítésben „a levegőég összetételének megváltozása, a levegő megfertőződése és elnehezülése" a kiváltó oka. Azt is hozzáteszik, hogy a

megfertőződött, elnehezült levegő a legalsóbb légrétegekbe jut el először, vagy pedig a földnek a káros kigőzölgéseiből származik.

A pestis és a levegő összetételének összefüggése azonban jócskán túlélte az ókori tudósokat. Megjelent például az 1665-es londoni pestis magyarázataként is, és ezt a nézetet olyan hírességek is osztották, mint William Shakespeare.

Asztrológiai magyarázatok, égi jelenségek

Március 20-án egy órakor három bolygó (Szaturnusz, Mars és Jupiter) jelentős összekapcsolódása volt az Aquarius (Vízöntő) csillagképben

– állította a dokumentum, hozzáfűzve, hogy körülbelül ugyanebben az időben holdfogyatkozás is történt.

A kor tudósai tehát a pestis hátterében csillagászati eseményeket sejtettek és kerestek.

A párizsi orvostudósok ezért az ókori filozófusokra hivatkozva folytatták a bolygók és a betegségek közötti összefüggések boncolgatását.

karpatinfo.net