Bár Európában sikerült megállítani a további terjedést áprilisban a széleskörű vakcinázás révén, a közelmúltban a betegség újra felütötte fejét Albániában, Görögországban és Macedóniában. 

Ez egy újabb figyelmeztető jel, hogy teljesen nem szabadultunk meg tőle, sőt, a kór növelheti hatótávolságát, ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket hogy kontroll alatt tartsuk

– mondta Ren Wang, a FAO főigazgató helyettese.

A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhák himlőbetegsége, melyet vérszívó rovarok, mint a szúnyog terjesztenek, és ami az állat elpusztulásához vezethet.

Az emberre nem veszélyes. Korábban csak Afrikában volt jelen egészen 2013-ig, amikor Törökországban mutatták ki, ahonnan aztán gyorsan továbbterjedt kilenc kelet-európai és balkáni országba.

A földrajzi terjedés gyorsasága mellett a regisztrált esetek száma is magas, akár a 200-at is elérheti, jelentős gazdasági veszteségeket okozva: csökkenő tejtermelés, a bőr károsodása és a 15 %-os veszteségráta a fertőzött állatok között.

Ki kell terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarha bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon, főleg a veszélyeztetett területeken

– javasolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Az állásfoglalásában a FAO amellett érvel, hogy az eddig nem veszélyeztetett besorolású területeken is megelőző vakcinázásra lenne szükség a kór megállítására, hogy elkerüljük az esetleges komoly károkat, különösen a családi gazdálkodók esetében.

Megelőző vakcinázással Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Szerbiában például egyfajta védelmi sáv alakulna ki a szomszédos országok, mint Magyarország és Románia számára, akiket eddig megkímélt a betegség.

szabadfold.hu