A jelenlegi magas infláció elsősorban a kínálati oldal szűkösségéből adódik. A Európai Központi Bank kamatemelései pedig csak a szükséges beruházásokat fékezik Európában, amelyek a kapacitáshiányok feloldásához lennének szükségesek mondta a közgazdász az osztrák Concordia sajtóklub rendezvényén. Úgy tűnik az alkalmazott terápia károsabb, mint maga a betegség - mondta a szakértő az orf.at tudósítása szerint.

Emlékezetes, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi ülésén 75 bázisponttal emelte meg irányadó kamatait az infláció elleni küzdelem jegyében, ez volt a legnagyobb monetáris szigorítás az eurózónában 2002 óta.

Stiglitz szerint a drágulás legfőbb oka a globális ellátási láncokban keletkező problémák, amelyek a világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre adott szankciós válaszok következményei. Ezek együttesen hajtották a magasba az élelmiszer és energiaárakat.

„Remélem, a jegybankok rádöbbennek arra hogy mit tesznek. A kamatok emelésével csak megnehezítik az utat a szükséges beruházások előtt” – mondta a közgazdász. Azért, hogy az energiaárak ilyen magasak az európaiak jórészt magukat is hibáztathatják. Az európai energiapiac amúgy is reformokra szorul, jót tenne neki egy liberalizáció. Azonban Stiglitz szerint a mostani helyzetben az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak meg kell értenie, a magas energiaárak a háború következményei, háborús helyzetben pedig a gazdaság más logikák alapján működik, mint béke idején.

„Az energiaválságnak egyébként már korábban is mutatkoztak jelei, például a magas függőség az orosz energiahordozóktól eleve ilyen válságjelenség volt. Az, hogy ezt engedték kialakulni, nem volt bölcs döntés” – mondta Stiglitz. Erre az államoknak úgy kéne reagálniuk, hogy a kínálatot növelik, diverzifikálják a beszerzési forrásokat és gyorsabb ütemben építik ki a megújuló energiaforrások kapacitásait – javasolta már korábban is a szakember.

Az EKB legutóbbi ülése után egyébként a nagy kamatemeléssel párhuzamosan felfelé módosította inflációs várakozásait. Ezek szerint arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. (Napi.hu)