h i r d e t é s

Egyre idegesebbek a németek az infláció miatt: Lépnie kell az új kormánynak

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Egyre idegesebbek a németek az infláció miatt: Lépnie kell az új kormánynak

2021. december 05. - 16:58

 

A német kisembereket kiborítja az infláció, mert eszükbe juttatja, hogyan zabálta fel szüleik, nagyszüleik és dédszüleik megtakarítását a két világháború után galoppozó infláció. 

A kép illusztráció! - Forrás: Wealth Insider

Ha nem jön be az a szakértői várakozás, hogy a pénzromlás átmeneti lesz, akkor óriási nyomás nehezedik az ország új kormányára, hogy megfékezze az inflációt. - írja a Napi.hu

Frankfurt bevásárlóutcáján a karácsonyi kirakatok mindent megtesznek azért, hogy becsábítsák a vevőket, ám a német fogyasztót ezen az őszön és várhatóan a télen is inkább az izgatja, mire marad pénze és mire nem az erős infláció miatt – kezdi németországi életképét a Financial Times. Eléggé érzem a drágulást – mondta a brit üzleti lap riporterének a 40 éves Maria, aki szociális munkásként dolgozik. Azt már eldöntötte, hogy idén nem vásárol ékszert és elektronikus cikkeket, mert túl drágává váltak.

Németországban a fogyasztói árak 4,5 százalékkal nőttek októberben, majd 5,2 százalékkal novemberben az egy évvel korábbihoz képest, ami a legnagyobb pénzromlás a három évtizeddel ezelőtt kezdődött német újraegyesítés óta. Várakozások szerint az infláció öt százalék felett maradhat decemberben. Németországban a gyorsuló infláció különösen erősen borzolja a kedélyeket, miután az ország a két világháború után, az 1920-as és az 1940-es években átélt egy-egy hiperinflációt, ami felemésztette a kisemberek megtakarításait.

Németország a spórolók országa, ezért az Európai Központi Bank (ECB) laza monetáris politikája, amelynek része a negatív kamat - ami a kereskedelmi bankoknál lényegében nulla kamatot eredményez -, azt az érzést kelti az emberekben, hogy kifosztják őket – állapította meg Carsten Brzeski, az ING vezető makroelemzője. Egyesek szerint az ECB csak azért folytatja ez a politikát, hogy kedvezzen az eladósodott dél-európai országoknak, miközben rájuk magasról tesz. Lyn, egy 33 éves általános iskolai tanár arról számol be, hogy a magas árak gyakori beszédtémává váltak kollégái körében. Az új kormánynak foglalkoznia kell a megélhetési költségek emelkedésével.

Rémes egy jelenség

Az infláció növekedése nem csupán Németországot sújtja, az eurózónában 4,1 százalékkal 13 éves csúcsot döntött a pénzromlás októberben, az USA-ban 6,2 százalékkal három évtizedes rekord dőlt meg. A magyarázatok ismertek: a koronavírus-járvány miatti lezárások után felpörgő fogyasztással nem tudott lépést tartani a kínálat és a szétszakadt ellátási láncok újrakötése is időbe telik. Ennek nyomán a német termelői árak októberben 18,4 százalékkal ugrottak meg, ami 1951 óta a legmagasabb adat.

Jellemző példa, ami az autómániás nemzetek közé tartozó németeket nyilvánvalóan rosszul érinti, a használtautó-piac helyzete. Az átlagár az AutoScout24 használtautó-portál adatai szerint októberben 18 százalékkal, 3666 euróval (1,35 millió forint) volt magasabban mint egy évvel korábban. Ezzel elérte a 24 502 eurót.

Az árak az egekbe szöknek, a vásárlóerőnk elolvad – írta a Bild, az ország legnépszerűbb bulvárlapja a napokban. Azt ajánlotta olvasóinak, hogy fektessék a pénzüket ingatlanba vagy nemesfémbe, hogy megvédjék az megtakarításuk értékét Madame Inflációtól. Utóbbival Christine Lagarde-ra, az ECB elnökére utalnak, akinek vezetésével az európai jegybank lényegében nem vett vissza enyhe monetáris politikájából, mondván: a pénzromlás átmeneti lesz.

Frusztráltak a szakértők

Otmar Issing közgazdász, az ECB korábbi döntéshozója a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arról írt, hogy az európai jegybank jelenlegi monetáris politikájával óriási kockázatot vállal. Az is csak egy feltételezés, hogy az árak emelkedése jövőre megáll, és hazárdjáték arra számítani, hogy az alkalmazottak elviselik a reálbéreik értékvesztését, amit az infláció okoz. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke is részben azért áll fel az év végével a posztjáról, mert reménytelennek látja kollégái meggyőzését az ECB döntéshozó testületében az infláció veszélyéről.

A németek jellemzően betétekben tartják a pénzüket, főként az idősebbek, akik aránya nő a népességen belül. Csak 15 százalékuk fektet be közvetlenül a tőzsdén, szemben az amerikaikkal, ahol ez az arány 55 százalék, vagy a britekkel, ahol 33 százalék. Eközben az ingatlanárak növekedéséből sem profitálnak úgy, mint mások: a német háztartások fele a tulajdonosa a saját lakásának, miközben a briteknek vagy az amerikaiaknak kétharmada, az olaszoknak négyötöde.

Politikai kérdés lesz

Könnyen lehet azonban, hogy az ECB vezetésének lesz igaza, az infláció elhalványul jövőre, részben az összehasonlítás alapjának változása miatt, részben az újabb korlátozások fogyasztáscsökkentő hatása miatt. Már szeptemberben 2,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban a kiskereskedelmi forgalom Németországban.

Emellett Isabel Schnabel, az ECB elnökségének tagja szerint nem látnak béremelési nyomást. A Jörg Krämer, a Commerzbank vezető elemzője azt jósolja, hogy jövőre 2,5 százalékkal emelkednek a bérek, amit főként az alakuló új német koalíció minimálbér-emelés iránti elkötelezettsége indokol. A minimálbért ugyanis a negyedével, 12 euró/órára növelnék. Volker Wieland, a frankfurti Goethe Intézet professzora szerint ha kitartónak bizonyul az infláció, azaz jövőre is makacsul tartja magát, akkor az fontos politikai kérdéssé válik, és a kormánynak reagálnia kell rá. (Napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s