A beteg azért nem kapta meg a közfinanszírozást a vizsgálatra, mert az onkológusa elnézte az elektronikus felületen az űrlapot.

Az orvosok szerint baj az is, hogy a jelenlegi rendszer arctalan és személytelen. Gyakran azt sem lehet kideríteni, mi volt baj, milyen dokumentumot kellene esetleg pótolni 

A korábbi papíralapú beutalást elektronikus felületre terelte a kormányzat a nyár közepén. A változtatás részleteit miniszteri rendelet pontosította volna, ám ez a mai napig nem készült el. Ennek ellenére is elindította azonban az új rendszert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Így nyár óta a korábbi hat PET/CT bizottság helyett, most 12 albizottság engedélyezhetné online az amúgy nem olcsó – az állam számára 192 ezer forintba kerülő – diagnosztikai eljárást. Ám az érdekeltek szerint a rendszer hatékonysága most mégis rosszabb, mint amikor még országszerte küldöncök vitték hetente egyszer a betegek kartotékjait a bírálatra. Míg korábban elegendő volt a kezelő orvos által papíron a PET/CT bizottságnak írt javaslat, addig a mostani rendszerben egy online felületen kell a beteg összes adatát, kórtörténetét feltölteni. Ráadásul a korábbi egylépcsős bírálat is, három lépcsőssé vált.

Onkológusok szerint az új elektronikus beutalót csak az orvos töltheti ki, és ehhez valamennyi olyan adatot be kell „másolni” amely a kezeléssel kapcsolatban keletkezett. (Korábban ezek összegyűjtését – akár más intézményekből is – továbbá rögzítését delegálni tudták a szakdolgozó munkatársaikra.) Most még az is gondot jelent az adatok továbbításánál, hogy nincsen szkennerük.

Ha sikerül is az onkológusnak kitöltenie az online vizsgálatkérőt, akkor egy úgynevezett onkoteamnek is jóvá kell hagynia a szakorvosi kérelmet, és ezt követően továbbítják az engedélyező vagy az azt megtagadó PET/CT szakbizottság elé. A rendszer nehézkességét jól példázza, hogy az évente a közköltségre rendelhető 30 ezer vizsgálatból, most a pénzügyi év vége előtt néhány héttel még tízezer kihasználatlan.

„Tudunk olyan betegről, aki azért nem kapta meg a közfinanszírozást a vizsgálatra, mert az onkológusa elnézte az elektronikus felületen az űrlapot, és így azt hiányosan töltötte ki, nem került fel a lapra, hogy a betegnek primer tüdőrákja van”

– idézte a Népszava az egyik szolgáltatót. A fentiek okán elutasították a kérelmet. A beteg végül összeszedte a vizsgálat privát elvégzéséhez szükséges 250 ezer forintot. Ám mint mondta: a következő kontroll vizsgálatra már biztosan nem lesz pénze.

A betegek nagy része viszont ezt az egy vizsgálatra valót is képtelen előteremteni. „Míg a korábban működő PET-bizottságok tagjait föl lehetett hívni, és az esetleges félreértéseket, adathiányokat tisztázni, a jelenlegi rendszer arctalan és személytelen. Gyakran azt sem lehet kideríteni, mi volt baj, milyen dokumentumot kellene esetleg pótolni” – panaszolták a lapnak a kezelő orvosok.

Miután nem állt fel szabályozottan a rendszer, nincs kihirdetett jogszabályban rögzítve az eljárás, a gyakorlat nehézkes és átláthatatlan. A vizsgálatokat kérő onkológusokat sem készítették fel az új rendszere. A szereplőkben az a gyanú is megfogalmazódhatott, hogy az eljáró bizottságok az előterjesztő orvos iránti szimpátiájuk alapján ítélik meg, hogy ki kaphat, s ki nem engedélyt a vizsgálatra. Mindez oda vezetett, hogy az orvosok és betegek egy része elfordult a rendszertől. Van olyan területi onkológiai centrum, amely már egyáltalán nem kér betegeinek ilyen vizsgálatot, mondván: nem kínlódnak vele.

Az országban működő nyolc szolgáltató együtt július óta a korábbi havi 500-zal szemben már csak 100-150 vizsgálatot végez.

A betegek egy része, ha teheti fizetős vizsgálatot kér. Más esetekben az orvosok a sokkal kevésbé korlátozott MR vizsgálatokkal próbálják pótolni a PET/CT-ét.

A lapnak Szilvási István professzor, a Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat elnöke azt mondta: a szisztéma transzparens átalakítása szükséges és időszerű volt. Az is érthető, ha egy – egyébként informatikailag jól működő – rendszer akadozik a bevezetésekor. Reméli, hogy az EMMI és a NEAK egyszerűsíti a rendszert, hiszen minden szereplő érdeke, hogy a lehetséges és szükséges számú vizsgálatokat elvégezzék. Szerinte ehhez szükség van arra, hogy több esetben adjanak automatikusan engedélyt, és egyszerűsítsék az adatközlést is.

Szerző: Danó Anna / nepszava.hu