A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott – írja a The Guardian online kiadása.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.

Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján. Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne.

„Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései” – mondta a lapnak.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés.

Egyes fajok – medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák – a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel. Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.

Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágya-többletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz. (MTI) / 24.hu