A fiatalok megtakarítási szokásairól készített felmérést a K&H Csoport, amiből kiderült, hogy egyre nagyobb a tudatosan, hónap elején megtakarítók aránya. A megtakarítások átlagos összege 500 000 forint felé emelkedett, amit lakásvásárlásra, általános tartalék képzésre és autóvásárlásra tesznek félre a 19-29 évesek. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint a pénzügyi kultúra fejlesztésének kiemelkedő szerepe van abban, hogy a mai fiatalok értsék, tudatosabban kezeljék pénzügyeiket. 

A cél az anyagi biztonság

A fiatalok számára fontos az anyagi biztonság - a megkérdezettek több mint fele (55%) jelölte meg ezt az élet 3 legfontosabb dolga között. Ennél csak a családdal való kapcsolatot említették többen (62%).

Az, hogy az anyagi biztonság a fiatalok életének egyik legfontosabb célja, arról is árulkodik, hogy a pénzkezelésük is egyre tudatosabb. Noha még vannak lexikális és készségbeli hiányosságok, egy pozitív szemléletbeli változást figyelhetünk meg

– mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. 

Megtakarítások és megtakarítási célok

Megtakarítással a megkérdezettek 53 százaléka rendelkezett, ami a legmagasabb érték évek óta. 

Közel harminc százalékuk a hónap elején tudatosan, 23 százalék pedig a hónap végén megmaradt összeget teszi félre.

Előre mutató, hogy a 19-29 évesek között egyre jellemzőbb a tudatos megtakarítás. Ebben szerepe van a szülői mintának, az iskolai pénzügyi edukációnak és az olyan pénzügyi programoknak, mint a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő

 – tette hozzá Horváth Magyary Nóra. 

Ami a fiatalok megtakarítási céljait illeti, első helyen továbbra is a lakásvásárlás áll (50%), a megtakarítók 43 százaléka általános tartalékot tesz félre, 40 százalék autóvásárlásra gyűjt, 36 százalék pedig egy tervezett utazás miatt takarékoskodik. 

A megtakarítások átlagos összege 517 000 forint volt 2019 első negyedévében: ez nagyarányú emelkedést jelent a 2018. év végi 414 000 forintos összeghez képest. 

Bár a K&H ifjúsági indexből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel 60 százaléka elégedetlen anyagi helyzetével, biztató, hogy a legtöbben pozitívan tekintenek a jövőbe. A pénzügyi kultúra fejlesztésének éppen ez az egyik fontos szerepe: a fiatalok reális képet tudjanak alkotni anyagi helyzetükről, átlássák, értsék, és lehetőségeiket mérlegelve tudjanak okos döntéseket hozni.

A pénzügyi ismeretek átadását érdemes már 9-10 éves korban elkezdeni és a fiatalok gondolkodásába készség szinten beépíteni. Ebben vállaltunk mi is szerepet a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőnkkel, valamint megújított ismeretanyagával, a vigyázz#KáPé vloggal és mobilapplikációval

 – hangsúlyozta Horváth Magyary Nóra.