Elégedettség és elfogadás
Az ember hajlamos külső tényezőkre, többek között Istenre hárítani baját, de szerencséjét, jósorsát saját géniuszának tudja be. A helyzet fordítva van. Ami rossz van a világban, az embertől való, a képességeink pedig Istentől valók. Egy háborút, szenvedést sem Isten indított, hanem ember. Ha pedig természeti csapást földrengést, árvizet szenvedünk el, a mögött is a Jeleket kell észrevenni, elemezni.
A sors elfogadása, ami a hit egyik alapja, az elégedettségre épül. Ez arabul Rida الرضا .Ennek két eleme van. Az egyik az önvizsgálat, a másik az üzenet keresése, felfedezése és elfogadása. Ha elterjed egy járvány és elkapom, először magamban kell az okot keresni. Megtettem-e mindent a megelőzés érdekében? Megtartottam-e a higiéniás előírásokat, távolságot másoktól stb.? Ha pedig mindent megtettem és mégis megbetegedtem, mi ezzel az Üzenet? Mert mindenben ott van az Üzenet, a Jel. De bármi is legyen a Jel, a sorsba való elégedettség maga könnyít a bajokon:
A sors elfogadásába tartozik az emberektől jövő igazságtalanság eltűrése is bizonyos határokon belül. Ahogy a magyar mondja: ne kapd fel mindenért a vizet! Igazság földi értelemben nem létezik, csupán igazságérzet. Életünk során változó igazságokat élünk meg, sok mindennek változik belső tartalma belső összefüggés rendszere, ami körülményektől függően más „igazságokat” eredményez. Más lehet egy uralkodó és egy alattvaló igazsága. Mást lát az egyik és mást lát a másik. Ezért léteznie kell egy tűréshatárnak melyen belül nem adjuk át sértettségünket, bántalmainkat másoknak. Ugyanis lehet, hogy megkönnyebbülünk egy adott teher megosztásával másokkal, de nem tudhatjuk, hogy terhünk megosztása miként vet árnyékot másra. Mi lesz annak személyi, társadalmi következménye? A panaszkodás sokszor gyengeség és a sors nem elfogadásának jele. Ez pedig további bűnök előtt nyit utat.
Dzsabir ibn Abdullah tudósítása arról, hogy a Próféta (béke reá) így szólt: „Féljétek az igazságtalanságot. Az igazságtalanság sötétségként jelenik majd meg a Feltámadás Napján. Őrizkedjetek a kapzsiságtól. A kapzsiság elpusztította azokat, kik előttetek voltak, arra vitte őket, hogy egymás vérét ontsák és megengedetté tegye azt, ami tiltva volt nekik.”
Fokozat: Szahih, autentikus Al-Albani nyomán
Forrás: Al-Adab Al-Mufrad 483
28. Könyv, 1. Hadisz
Családban, közösségben, társadalomban élünk. Érzelmi, egymásra utaltsági és alá-, fölérendeltségi szálakkal kötődünk egymáshoz. Ezek minden szintjének szabályai, normái vannak. Hívő esetében azonban mindegyik normát felülírja az ember viszonya Allahhal. Ő az Egyetlen stabil, a többi szereplő az életben változó. Ha az Ő általa elrendelt sorsban nem vagyok elégedett, az összes többi viszonyomban felborul a rend.
Ó, kik hisztek! Keressetek menedéket az állhatatosságban és az imában. Allah az állhatatosakkal tart. (Korán 2:153)
