Ha nem sikerül jelentősen csökkenteni a klímaváltozást okozó karbonemissziót, egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Amint a nyári időszak egyre inkább meghosszabbodik, a száraz évszak is tovább tarthat. - írja a Portfolio

Az idei csillagászati ősz kezdete (szeptember 22.) előtti helyzetkép szerint a megelőző 30 napban Magyarország nagy részén jóval kevesebb volt az eső a megszokottnál. A hiány bizonyos területeken meghaladta a 6 centimétert is, és a csapadékösszeg mindössze az ország területének néhány százalékán érte el vagy haladta meg a sokéves átlagot az Országos Meteorológia Szolgálat által közölt adatok alapján. A csapadékösszeg-anomália azt fejezi ki milliméterben, hogy mennyi eső hiányzik az átlaghoz képest, illetve hogy mennyivel haladja azt meg.

Forrás: OMSZ

A 90 napos, gyakorlatilag a nyári csapadékösszeg-anomália némileg más képet mutat, de ez esetben is igaz, hogy az ország legnagyobb részén az esők jelentős elmaradásban vannak, ami alól csak bizonyos területek jelentenek kivételt. Az Alföldön és a Dunántúlon sokfelé 10 centiméternél is jóval nagyobb a hiány.

Forrás: OMSZ

Ez természetesen a növények, így a mezőgazdaság és élelmiszertermelés szempontjából rendkívül lényeges talajnedvesség-értékeket is kedvezőtlenül befolyásolja. A növények számára felvehető hasznos vízkészletet jelző talajnedvesség, illetve vízellátottság 70 százalékos telítettség fölött nevezhető jónak, 40 százalék körül kezd szárazzá válni, 30 százalék alatt pedig már nagyon száraz a talaj a növények szempontjából. Az őszi napéjegyenlőség előtt a talaj felső 1 méteres rétegében lefelé haladva egyre kisebb volt a nedvesség, 50 és 100 centiméter közötti mélységben pedig szinte az egész országban száraz vagy nagyon száraz volt.

Forrás: OMSZ

A felső 1 méteres rétegben az ország területének zömén több mint 10 centiméter csapadék hiányzik, a Dél-Alföldön pedig közel 20 centiméter a vízhiány.

Forrás: OMSZ

A klímaváltozás hatására ugyan az éves csapadékösszegben nem figyelhető meg csökkenés, az azonban igen, hogy a csapadék éven belüli eloszlása megváltozott: kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. A heves csapadékesemények száma is emelkedett, a csapadék így egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, villámlással, intenzív jégesővel, szélviharral kísért zivatarok formájában éri el a felszínt. Az éghajlat szélsőséges irányba történő változását mutatja, hogy míg a mérések kezdete óta az Országos Meteorológiai Szolgálat által regisztrált legcsapadékosabb év 2010 volt, ugyanakkor a legszárazabb év rögtön az utána következő 2011 volt - emelte ki a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című kormányzati anyag.

A kilátások az idei ősz hátralevő részére vonatkozóan nem egyértelműek, de a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF), valamint a tengerentúli Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) európai valószínűségi előrejelzései alapján kitart az elmúlt évtizedekhez képest szárazabb idő.

Forrás: ECMWF

Forrás: NOAA

Az említett jelentés szerint az európai eredmények a magas üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek megvalósulását feltételezve a nyári csapadék további csökkenését valószínűsítik, míg "átlagos" ütemű kibocsátás mellett növekedés és csökkenés is lehetséges. Ezzel egybevágnak újabb tanulmányok következtetései is, azzal a kiegészítéssel, hogy amint a nyári időszak egyre inkább meghosszabbodik, a száraz évszak is tovább tarthat. A klímaváltozás korábbi szakaszának (1951-2015) közép-európai csapadékviszonyait vizsgáló kutatás szerint ugyanakkor a megelőző évtizedekben inkább a tavasz és nyár vált szárazabbá, az ősz és a tél pedig nedvesebbé.

Egy szeptemberben publikált kutatás szerint - ha nem csökken jelentősen a klímaváltozást okozó karbonemisszió - a század végéhez közeledve egyre hosszabb és intenzívebb szárazságok sújthatják Európát. Közép- és Kelet-Európában 20-25 százalékkal nőhet a szélsőséges nyári aszály valószínűsége, de más régiókat ennél is súlyosabban érintheti a jelenség, Franciaországban például 60 százalékkal lehet gyakoribb az extrém szárazság.

Jó hír, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése óriási hatással bírhat a következő évtizedek csapadékosságára: már az emisszió mérsékelt csökkentése is felével mérsékli a kettős aszály (vagyis amikor két egymást követő évben alakul ki súlyos szárazság) esélyét, ha pedig sikerülne jelentősen visszafogni a kibocsátást, akkor az évszázad végén a legrosszabb eshetőséghez képest több mint 90 százalékkal lenne kisebb az ilyen események kialakulásának esélye - áll egy másik tanulmányban.

Évtizedes mega-aszályok jöhetnek

Az elmúlt évek európai nyári szárazságai már így is a történelem legjelentősebbjei közé tartoznak. A 2014 óta megfigyelt hőhullámok és aszályok több mint 2000 éve a legextrémebbek, egyebek mellett több ezer korai halálesetet, óriási mezőgazdasági károkat és hatalmas tűzvészeket okozva. Míg az elmúlt pár év példátlan szárazságainak kialakulásában az ember okozta klímaváltozás játszhatta a főszerepet, Közép-Európa nyarai már ezt megelőzően is fokozatosan egyre szárazabbak lettek a kutatás szerint, amihez a Föld pályájának módosulásai is hozzájárulhattak egy, a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló tanulmány készítői szerint.

A csapadékviszonyok átalakulása feltehetően összefügg az északi-sarki és grönlandi jég olvadásával, ami jeges vízzel hűtve az Atlanti-óceánt megváltoztathatja az európai klímát meghatározó óceáni áramlatokat. Ennek hatására akár évtizedes mega-aszályok is kialakulhatnak Európában. Ráadásul az egyre emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb nyári forróság a párolgást is fokozza, tovább súlyosbítva a helyzetet.

Amellett, hogy a hosszú távú kilátások nem teljesen egyértelműek a várható csapadék tekintetében, közös következtetése a kutatásoknak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása jelentősen befolyásolja a következő évek csapadékviszonyait. A tanulmányokat készítő kutatók arra vonatkozó véleményei is egybevágnak, hogy a döntéshozók a probléma felismerése mellett is gyakran alábecsülik a kapcsolódó óriási jövőbeli társadalmi és politikai kihívásokat. Ezek szerint az elsősorban a mező- és erdőgazdaságban várható hatalmas pusztítás mérséklése érdekében jelentősen fokozni kellene az erre való felkészülésre fordított erőfeszítéseket, például az országok vízmegtartó képességeinek növelésével. (Portfolio)