Dr. Csatári Bálint Karcagon született 1949. augusztus 13-án. Középiskolai tanulmányait a berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban végezte. 1968-tól 1973-ig a JATE TTK matematika-földrajz szakos hallgatója. 1973-tól 1975-ig a JATE TTK Gazdasági földrajz Tanszékének gyakornoka, majd doktori oklevelet szerez 1975-ben. 1980-tól 1983-ig az MTA Tudományos Minősítő Bizottság aspiránsa. 1984-től a földrajztudomány kandidátusa.

1975-ben a berettyóújfalui Arany János Gimnázium tanára lett, ahol 1980-ig dolgozott. 1983-tól 1992-ig az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet majd az MTA Regionális Kutatások Központja kecskeméti Településkutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd tudományos osztályvezetője. 1998-ban Széchenyi prof. ösztöndíjas.

1992-től az MTA Regionális Kutató Központ Alföldi Tudományos Intézet választott igazgatója 2008-ig, majd a kutató központ kecskeméti osztályának vezetője.

1986-tól címzetes, majd félállású egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékén. 2006-tól címzetes és tanszékvezető főiskolai tanár a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán.

Kezdetben a Sárrét földrajzával és a Szeged környéki tanyavilág fejlődésével, később az alföldi városok település és népességszerkezetével foglalkozott.

Kutatási területe a terek minősítése és tipizálása, vidékföldrajz (vidéktudományok), az Alföld regionális problémái, a szórványtelepülések (tanyák) környezeti, gazdasági, társadalmi konfliktusai, népesség- és településföldrajz. Több kutatásának tárgyául választotta az alföldi szórványtelepüléseinek, a tanyáknak legújabb kori fejlődését, illetve Magyarország lemaradó térségeinek problémáit. Rendszeres szereplője a területi fejlesztéssel foglalkozó fórumoknak, többször is szerepet vállalt a kérdéssel foglalkozó fórumok, szervezetek létrehozásában. 2003-ban tagja volt a tanyai fejlesztésekre ajánlásokat kidolgozó munkaközösségnek, a Tanyakollégiumnak.

Tanulmányúton vett részt Lengyelországban, Kubában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Japánban, Romániában, Bulgáriában és Oroszországban.

Szerkesztőbizottsági tagja a European Countrysidenak, az Europa XXI., a Lengyel Tudományos Akadémia Földrajzi és Térszervezési Intézete könyvsorozatának, az Alföldi tanulmányoknak és A Falu című folyóiratoknak.

A Szegedi Tudományegyetemen oktatott tárgyai a területfejlesztés alapjai, Japán kulturföldrajza, a településfejlesztés alapjai, a vidékkutatás módszertana, a faluföldrajz és vidékfejlesztés, valamint az Alföld regionális problémái. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karán tárgya a vidékfejlesztés.

2011. októberétől az újjászervezett Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tanácsának elnöke, melynek feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása, a támogatási források hatékony felhasználása.
Angolul és oroszul beszél. Nős, három gyermek édesapja és három unoka nagypapája. Kecskemétre 27 éve költöztek, legkisebb gyermekük a műegyetemre jár, ő már Kecskeméten született.
 
Tudományos, szakmai, közéleti tevékenysége:

• Regionális Tudományi Társaság (tag)
• Új Magyarország Fejlesztési Program Regionális Programjai Országos Monitoring Bizottság (tag)
• Kecskemét Kultúrájért Alapítvány (elnök)
• Párbeszéd a Vidékért Egyesület (alelnök)
• Magyar Tudományos Akadémia, X. osztálya, Földrajztudomány I, Bizottság (tag)
• Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály Településtudományi Bizottság (tag)
• Magyar Nemzeti Vidék Hálózat Tanácsa (tag, az elnökség alelnöke)
• Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Országos Monitoring Bizottaság (tag)
• Magyar Urbanisztikai Társaság (a falutagozat tag)
• Magyar Földrajzi Társaság (tag, a Kiskunsági Osztály elnöke)
• Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány (elnök)

Elismerései:

• Oktatásügy kiváló dolgozója (1977)
• Bács-Kiskun Megye Településfejlesztéséért Díj (1984)
• Bács-Kiskun Megye Alkotói Díja (1990)
• Pro Régió Alföldért Díj - a Nagyalföld Alapítványtól (1993)
• Pro Régió Díj (1994)
• Pro Geográfia - a Magyar Földrajzi Társaságtól (1995)
• Akadémiai Díj (1997)
• Fülöpjakabért Emlékérem (1998)
• Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002)
• Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj - a kecskeméti Polgármesteri Hivataltól (2002)
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt polgári tagozata (2002)
• Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2008)
• Bács-Kiskun Megyei Príma Díj (2008)
• Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2008)
• Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozata (2010)

hiros.hu