A Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett Kő Pál néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében.

Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója

 – írta a művészről az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia.

Kő Pált az MMA saját halottjának tekinti.Kő Pál 1941. június 2-án született a Heves megyei Perespusztán. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el Somogyi József tanítványaként. 1955-ben, mindössze 14 évesen már stációképet készített a jászszentandrási katolikus templom számára, egyébként 1963 óta kiállító művész volt. 1978-tól volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990-től már docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992-től 1995-ig már rektorhelyettese.

1986-tól volt a hevesi művésztelep vezetője. 1990. és 1995. között a Kossuth-díj valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. Elnöke volt a Samu Géza Alapítvány kuratóriumának is. 1993-tól 1996-ig volt a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke. Elnökségi tagja volt a Berzsenyi Dániel Társaságnak is. 1995 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Kő Pál az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveit a Vatikánban.

Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója - méltatta a művészt az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia. Kő Pált az MMA saját halottjának tekinti.

Életének 80. évében elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze. A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében. A felvétel 2012. október 2-án készült a szobrászművész hevesi otthonában. MTI/Komka Péter

Díjai, elismerései

KISZ-nagydíj (1969, 1971), Munkácsy Mihály-díj (1975), az országos kisplasztikai biennálé I. díja (1976), a Művészeti Alap díja (1984), a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás nagydíja (1989), Magyar Művészetért díj (1990), Nagypalád díszpolgára (1994), Heves díszpolgára (2000), Kossuth-díj (2001), Kölcsey-emlékplakett (2002), Prima Primissima díj/ Magyar képzőművészet kategóriában (2006), Terézváros díszpolgára (2011), A Nemzet Művésze (2014), Heves Megye Nagykövete (2015), Magyar Örökség díj (2016)

Kő Pálnak számtalan köztéri alkotása ismert: Lakodalom (Budapest, 1966), Mikszáth Kálmán (Balatonföldvár, 1970, Szécsény, 1972), Az öreg halász (1970), Kislány arany fülbevalóval (1971), Utcaseprő (1971), Ünnep (Óföldeák, 1972, Heves, 1974), József Attila (Salgótarján, 1972), Chagall és én (1972), I. István (1973), Posztókabátos Kossuth (1973), Boronás (Levelek, 1974), Anyám könyvei (1975), 29 sírjel (Mohács, 1976), Magyar Messiás (1976), Mohácsi emlékpark emlékművei (1976), Páva (1977), Móricz Zsigmond (Nyíregyháza, 1977), 3 kődombormű (Vatikán, 1980), Hunyadi János (Jánoshalma, 1980), Zöldszemű lány (Budapest, 1981), Károly Róbert (Gyöngyös, Texas, 1983), Kőrösi Csoma Sándor (Dardzsiling, 1983), Kakasos fiú (Bécs, 1984), Szárnyas lovak (Budapest, 1985), III. Béla (Baja, 1986), Sinka István (Vésztő, 1987), István király és Géza fejedelem (Veszprém, 1988), Alapító (Zánka, 1988), Szondi (Drégelypalánk, 1989), Korpusz (Ajnácskő, 1990), Kölcsey Ferenc (Budapest, Sződemeter, 1990), Podmaniczky Frigyes-emlék (Budapest, 1991), Táncosnő (Budapest, 1992), Kossuth Lajos (Szolnok, Nagypalád, 1993), Menyasszony (Parádfürdő, 1994), Ráday-síremlék (Farkasrét, 1995), emlékmű (Szajol, 1996), Professzorok Tornya (Budapest, 1997), Léda, Diana (1998), Bach (Sárospatak, 1999), Grősz József (Kalocsa, 2000), Szent István-szobor (Gellért-hegy, 2001), Magyar tudomány hajója (Budapest, 2003), Szent András vértanú (Jászszentandrás, 2006), Egressy Béni (Mezőcsát, 2008), Antall emlékmű (Balatonfüred, 2008), Ratkó József szobra (Nagykálló, 2014).

Kő Pált az Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

(MTI)