h i r d e t é s

Elítélt hajléktalan: ezt a pert Kafka sem tudta volna megírni

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Elítélt hajléktalan: ezt a pert Kafka sem tudta volna megírni

2018. október 20. - 06:54

Groteszk tárgyalás tanúi lehettek, akik felvételről vagy személyesen követték a fővárosi hajléktalan nő ellen indított bírósági eljárást: távmeghallgatás a szomszéd szobából, bürokráciába fulladó hatósági intézkedések.

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő

 

Videós közvetítés útján hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken azt a 61 éves asszonyt, O. Kálmánnét, aki a szigorított szabálysértés második áldozataként – a jog szerint, elkövetőként – került pénteken a bíróság elé. A tárgyalásról a 444.hu és az Index adott élő beszámolót.

O.-né ügyével  Szvobodáné Ladányi Lilla bírósági titkár foglalkozott, mivel szabálysértési ügyekben nem szükséges a bírói jelenlét. A mélyszegénységben élő asszony „bűnlajstromát” a rendőrség képviselője ismertette: mint kiderült, hogy O.-nét október 17-én háromszor hajtották el rendőrök a Kosztolányi Dezső tér környékéről; negyedszerre pedig csütörtökön találkoztak vele, amikor kutyájával és takarójával egy Feneketlen-tó melletti padon ült.

Ekkor élesedett a kényszerintézkedés: a nőt a Gyorskocsi utcai fogdára vitték, ahol szabálysértési őrizetbe került. Ingóságait – amire igényt tartott, és azt is amit nem – az FKF autója szállította el, mondta a rendőrség képviselője. 

Nem egyértelmű, hogy valóban a közterület-fenntartókra gondolt, de ha mégis az ő járművüket hívták ki, azt jelentené, hogy a fővárosi hulladékkezelő vállalat szállítja el a hajléktalanok tárgyait. A gazdátlanná váló kutyát egy alapítványi munkatárs vitte ki a X. kerületi menhelyre.

Az asszony a tárgyalás során hangsúlyozta, hogy nem tartja magát bűnösnek, hiszen önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe: mindig is dolgozott, az utóbbi években takarításból élt, de élettársa halála után, öt hónappal ezelőtt el kellett hagynia otthonukat – így került az utcára. Próbálta a hajléktalanszállót is, de nem bírta az ottani bűzt. A nő hiába kérte őrizetbe vételének megszüntetését, a bíróság ehhez nem járult hozzá.

A hatósági beszámolóból és az eljárás menetéből egyértelműen látszott, mennyire bürokratikus, akadozó, embertelen folyamatról van szó. Kiderült, hogy

  • az asszony vállalna közérdekű munkát a helyzet rendezésére – hogy kapjon is, ahhoz viszont foglalkoztathatósági szakvéleményre van szükség.
  • A rendőrség hiába próbált szakvéleményt kérni a területileg illetékes Rókus kórháztól, október 18-19-én sem sikerült írásban elérniük az intézményt.
  • Ezért megkeresték az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) illetékeseit, akik péntek délig tudták volna vállalni az alkalmassági vizsgálatot, szakvéleményt pedig későbbre ígértek. Az alkalmassági kiadása viszont 72 órán belül kell megtörténjen a szabálysértési törvény szerint.
  • O.-né védői – az Utcajogász Egyesület ügyvédei – hiába kérték, hogy védencük személyesen lehessen jelen a tárgyaláson, amihez csak a szomszédos helyiségből kellett volna átkísérni. A nőnek hiába lett volna joga is a személyes részvételhez, a bírósági titkár ezt elutasította – méghozzá éppen a terhelt kíméletére és az eljárási költségek redukálására hivatkozva(!)
  • A szomszédos szobából zajló közvetítés többször is akadozott, az asszony néha nem értette a kérdést, ami nem sok jót ígér a 3 milliárdból telepített bírósági távmeghallgató-rendszerrel kapcsolatban sem.

Mint az Index írja, a védelem indítványozta az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a szabálysértési eljárás módosítása miatt forduljanak az alkotmánybírósághoz. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy védence nem szándékosan sért törvényt, és kifogásolta a hajéktalanszálló igénybevételének elutasítására vonatkozó ügyészi érvet is: „9500 férőhely van a hajléktalanszállókon, ehhez képest az utcán 15-30 ezer között van a hajléktalanok becsült száma” - mondta, megjegyezve, hogy egyébként is önkéntes a szállók igénybe vétele, ám a gyakorlatban kényszerítik őket erre a szabálysértéssel való fenyegetéssel, ami véleménye szerint alkotmányellenes.  

O.- né ügyvédje szerint az ingóságok elkobzásával sérül a magántulajdonhoz való jog, de az eljárást az Európai Emberi Jogok Egyezménye is sérti, mert nem biztosítja a védelemhez való jogot, és a tisztességes eljárás, valamint az emberi méltósághoz való jog követelményének sem felel meg. A védő ezért eljárás megszüntetését kérte. A bíróság ennek nem tett eleget –a titkár inkább zárt tágyalást rendelt el, majd első fokon figyelmeztetésben részesítette O. Kálmánnét.

nepszava.hu