h i r d e t é s

Először tudjuk meg, hogy mit nem tudunk – induljon végre az adat alapú gabonatermesztés

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Először tudjuk meg, hogy mit nem tudunk – induljon végre az adat alapú gabonatermesztés

2019. december 03. - 13:58

Eljutottunk arra a pontra, amikor már nem a forráshiány, sokkal inkább a tudásdeficit a legnagyobb gátja a fejlődésnek a hazai agráriumban. 

Mert a megfelelő szaktudás, az információ és menedzsment ismeretek hiányából adódóan a gazdák gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak. Tisztelet a kevés kivételeknek. A további fejlődés előfeltétele viszont a termeléshez kötött adatgyűjtés, majd az adatok elemzése és azokból megalapozott döntések meghozatala. A IV. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton többek között ezekről a témákról lesz szó 2019. december 12-én a Kaposvári Egyetemen, és 2020. január 16-án Debrecenben a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében.

Sok más mellett a tudásdeficit is jellemző a hazai agráriumra, de szerencsére - a gazdálkodók egy részére - a tanulni vágyás is. És ez rá is fér a szereplőkre, mert a digitalizáció használata egyelőre sok esetben kimerül az erőgépek automata kormányzásában és abban, hogy mindenkinek okostelefonja van. Pedig a digitalizáció révén begyűjthető adatok átgondolt felhasználásával, érdemi hatékonyságnövelés lenne elérhető például a gabonatermesztésben is. Jelenleg viszont csak ott tartunk, hogy a gazdák nagy része tisztában van a precíziós gazdálkodás fontosságával, de adatokat mégsem gyűjt a termelésről, mert nem tudja, milyen információk a lényegesek. Vagy ha rendelkezik is bizonyos adatokkal, semmire nem használja azokat.

Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 7 tonna, 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban? És még sorolhatnánk…

Vagy a búzánál: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.

Ezzel szemben a magyar gazdálkodók egy jelentős része nem ismeri a földje adottságait és az állományának részletes állapotát a termesztés során, így helyspecifikus gazdálkodásról, tudatosságról és hatékonyságnövekedésről nem beszélhetünk.

Következtetés

A hazai gazdák a használt technológiákkal kapcsolatos tudásszintje messze van az optimálistól és a kívánatostól, van tere tehát a fejlődésnek.

A megoldás a képzés és a szakmai tudásszint emelése

Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk.

Ennek érdekében a Magro.hu idén már negyedszer rendezi meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatát, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát.

Arra keressük a választ, hogy mik azok a kulcsadatok és információk, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a hatékonyságnöveléshez. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és a gyakorlat közelítse az optimálisat.

– mondta Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.

A konferencia témái:

  • Hogyan és miért tud a karcolásos talajműveléssel költséget spórolni?
  • Milyen eredményekre képesek a legjobb martonvásári kukorica hibridek és búzafajták?
  • Mire képes a Duo Sytem technológia a kukorica növényvédelmében?
  • Hogyan néz ki a talajközpontú tápanyag-ellátás a gyakorlatban?
  • Miként kell a növényi stresszkezelést profi módon végezni?
  • Milyen gabonát kell termeszteni ahhoz, hogy az állattartóknak magasabb áron lehessen azt értékesíteni?
  • Hogyan támogatja egy bank az adatalapú döntéseket?
  • Hogyan lehet egy új, digitális alkalmazás bevonásával a gazdálkodást még jobban mérhetővé, nyomon követhetővé tenni, a szakmai döntések időzítését optimalizálni.
  • Mi az a nagy hiba, amit háromból 2 gazdálkodó elkövet a gabonaértékesítéskor és azért sok pénzt dob ki az ablakon?
  • Hogyan lehet a talajvizsgálat és levélanalízis alapján a termésbiztonságra alapozva a hozamokat növelni speciális lomb és talajtrágyákkal?
  • Mire kell figyelni az öntözés megtervezésekor?
  • Hogyan teremt adatból értéket a KITE a gazdálkodó számára?
  • Milyen lehetőségek vannak a gabona beltartalmának, toxintartalmának gyors reprezentatív mérésére?
  • Hogyan segíti a gazdálkodókat a GPS alapú talajmintavétel, a tábladiagnózis és adatelemzés a hatékony termelésben.
  • Mi az a kártételi küszöbérték és milyen új, innovatív mobil eszköz segítségével lehet a kukorica termésmennyiségét megbecsülni.

A KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat teljes programja itt érhető el:

https://www.magro.hu/konferencia/