A járvány turizmusra gyakorolt negatív hatását jól jellemzi néhány adat: miközben 2019 júliusában 3500 kereskedelmi és 44 ezer magánszálláshely 118 ezer szobával működött az országban, az üzemelő kereskedelmi szálláshelyek száma decemberben – még a „normál" szezonális hatás következtében – 2600-ra csökkent, ám 2020 decemberében már csak 1200 tartott nyitva a KSH adatai alapján. 

A szállodai szegmenst még érzékenyebben érintették a korlátozások, a 2019. júliusi 1051 szállodából 2020 decemberében már csak 451 tartott nyitva, a korábbi 150 ezer szoba helyett csak 60 ezerrel.

A Balaton régióban 2019 júliusában még 188 hotel, 2020 decemberében már csak 31 volt nyitva. Budapesten a 2019 júliusában nyitva tartó szállodákból 2020 decemberére 110 maradt a szobakapacitás felével, 10730 szobával.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma éves összevetésben 58 százalékkal esett vissza, a bevételek csökkenése – 561 milliárd forintról 202 milliárdra – ennél is drasztikusabb, 64 százalékos volt. Az év első két hónapján kívül mindössze 2-2,5 olyan hónap volt, amikor értékelhető számú vendég fordult meg a hazai szálláshelyeken.

A belföldi vendégforgalom biztosított bevételt tavaly a hazai szálláshelyek számára: augusztusban a vendégéjszakák száma országosan – főleg a Balatonnak köszönhetően – már elérte az előző évit.

A külföldi vendégforgalom január-februárt követően – eltekintve egy meglehetően szűk, jószerivel Budapestre korlátozódott üzleti forgalomtól – majdnem megszűnt, közel 80 százalékkal csökkent.

A régiók mindegyike megszenvedte, megszenvedi a járvány okozta hatásokat, a legkevésbé a Balaton, melynek vesztesége az év egészét tekintve „csak" kb. 30 százalékos. A régió vendégforgalmának szezonális ingadozása mindig is az országos átlagot meghaladó (csúcsosabb) volt.

Érdekesség, hogy szeptemberben – egyedül ekkor és itt az egész országban – 4 százalékkal még meg is haladta a belföldi forgalom a tavalyit.

2020 végére azonban a kereskedelmi szálláshelyeken lényegében itt is megszűnt az élet, a decemberi 3 ezer éjszakás forgalom lényegében ezt jelenti.

A veszélyhelyzet nagyon különbözőképpen érintette az ország településeit, a forgalom visszaesése helytől függően 12 és 90 százalék között ingadozott.

Mindkét szélső érték a Balaton régióban volt, az előző Balatonberény, az utóbbi Zánka adata. Érdekesség, hogy a szintén a régióhoz tartozó Fonyód egyedüliként a top 100 település közül még növelni is tudta forgalmát 2019-hez képest. Az első 100 település között egyébként 2019-ben 23, 2020-ban pedig 25 volt balatoni.

Szembetűnő Miskolc esete, amely 12 helyet javítva a 11. helyre ugrott előre 2020-ban, olyan hagyományosan nagy vendégforgalmú városokat is megelőzve, mint Gyula vagy Eger.

A települések rangsora számos esetben változott a kereskedelmi szálláshelyek forgalma alapján. Pozíciójavulás elsősorban a balatoni településeknél látható, hátrébb sorolódás pedig az elmaradó külföldi forgalom miatt néhány fővárosi kerület (1., 2., 8., 9.,14.) esetében. A jelenlegi körülmények között némiképp meglepő, hogy az egy évvel korábban listát vezető fővárosi 5. kerület a nehéz körülmények ellenére is csupán a 2. helyre csúszott vissza.

Mutatja ugyanakkor a turizmusunk átalakulását, hogy közel félmillió vendégéjszakával – nyolc helyet előre lépve – Balatonfüred lett tavaly a listavezető, miközben az egy évvel korábbi vendégforgalmának kétharmadával volt kénytelen megelégedni 2020-ban. Általában azok a települések voltak képesek javítani helyezésükön, amelyek a belföldi vendégekre építettek.

Forrás: KSH

A cikk szerzője, Probáld Ákos a KSH nyugalmazott főosztályvezetője. / turizmus.com