h i r d e t é s

Esztergomi szállodatorzó: egy szakértői vélemény szerint nem azt építették meg félig, ami a hiányos tervekben szerepel

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Esztergomi szállodatorzó: egy szakértői vélemény szerint nem azt építették meg félig, ami a hiányos tervekben szerepel

2019. október 09. - 13:34

Műszakilag aggályos az a szállodatorzó, amely Esztergomban, a Prímás-szigeten áll

Az esztergomi betontorzó - Fotó: H. Szabó sándor

Hosszú évek óta csúfítja Esztergom belvárosát egy betontorzó, amelyből a legfrissebb hírek szerint 149 szobás, négycsillagos szálloda nyilván 2020. év végére.

Lapunk birtokába jutott a tervezett szálloda alatt kialakított Mária Valéria mélygarázs igazságügyi műszaki szakértői véleménye.

A szakértői vizsgálatot tíz szakember jegyzi, szerkezetépítő mérnökök, igazságügyi szakértők, tartószerkezeti mérnök, egyetemi docens és építészmérnökök alkották a szakértői csapatot.

Több szempont szerint vizsgálták meg a félkész épületet.

A kiviteli tervdokumentáció szakértői vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a jogszabályoknak megfelelő kivitelezési tervdokumentáció nem állt a vizsgálatot végzők rendelkezésére.

A műszaki tartalom vizsgálatakor az ügyet még inkább súlyosbító körülmény, hogy a kivitelezés műszaki tartalma még a kiviteli tervek műszaki tartalmának sem fele meg.

A műszaki és kivitelezése hiányosságait is meghatározták, megbecsülve a javítások költségeit

A legnagyobb, jelenleg is fennálló probléma az, hogy sem tartószerkezeti, teherbírási, sem vízmentesség szempontjából nem alkalmas a kivitelezett mély garázs arra, amire az engedélyeztetési tervekben szánták.

A mélygarázs járószintjeinek felületeiről hiányzó repedésáthidalásra alkalmas műgyanta pótlása önmagában már 30-50 millió Ft költséggel járna.

A szakértői vélemény kimondja, hogy a megvalósult épület csupán látszólag lett az engedélyeztetési terv alapján megépítve. A legjelentősebb eltérések a műszaki tartalom és a tervek között:

  • tartószerkezeti-,
  • nedvesség elleni védelmi- és
  • tartóssági szempontból adódtak.

Esetenként ágazati szabványokat, az építmény sajátosságait is figyelmen kívül hagyta a kivitelezés.

  • Teherbírás szempontjából már a kiviteli tervekben is "alulméretezett" szerkezet;
  • Nem a tervezett betonminőséggel készültek (a vízzáró betonok nem vízzáróak, a betonszilárdságok több esetben elmaradnak a tervezettől - néhol három kategóriával is);
  • Nem a megtervezett rétegrendek kerültek megépítésre, esetenként, a tervezettnél kisebb betonméretek készültek;
  • Nem a tervezett felületképzés készült a padozatokon;
  • Az épület vízmentessége nem biztosított (részben tervhiány, részben szakszerűtlen kivitelezés miatt).

Tervezési hibákból és hiányosságra visszavezethető hibákat is feltártak a szakértők

  • Az engedélyezési terveken még vízzáróként tervezett betonok nem vízzáró betonra történő áttervezése;
  • A mélygarázs födem szerkezeteinek, az engedélyezési tervtől eltérő terhelésre történő méretezése;
  • A mélygarázs járófelületeinek felületképzését és engedélyezési tervben rögzített műgyanta bevonat helyett csiszolt betonfelültre történő áttervezése;
  • A talaj felől érkező talajvizek, talajnedvesség, árvizek elleni védelem helytelen megtervezése, illetve a tervek hiánya.

A 2010-es szakvélemény összegzésében olvasható, hogy a mélygarázs jelenlegi műszaki állapotát tekintve, halaszthatatlan teendők vannak.

  • Behajtási korlátozás, a tartószerkezetek jelenlegi teherbírása alapján 1200 kg-ban kell korlátozni a mélygarázsba behajtó gépjármű tömegét, annak sofőrjével együtt;
  • A mélygarázs árvíz idején nem üzemeltethető;
  • Az aggregátor feletti sprinklerfejek kiiktatása;
  • A jelenleg balesetveszélyes elektromos rendszereket felül kell vizsgálni, és a baleset- és tűzveszélyes állapotot meg kell szüntetni.